1132 Bp. Visegrádi u. 19.A Magyar Pszichodráma Egyesület mostani tisztújító közgyűlésén a levezető elnöknek jeleztem a szünet előtt, hogy szeretnék hozzászólni.
A hozzászólásomat a tisztségviselők megválasztása előtt terveztem megtenni, annak közös végiggondolásához, hogy milyen egyesületet is szeretnénk közösen építeni.
A szünet után elkezdett hozzászólásom kezdetén, több jelenlévő jelezte az igényét, hogy a hozzászólásomra csak a választás után kerüljön sor. Ezt a levezető elnök egy szavazás után elfogadta. Így a hozzászólásomra a terem este 11 órás zárása előtti percekben, a résztvevők többségének távozása után került sor. Az Egyesület frissen megválasztott elnökével egyetértésre jutottunk abban, hogy ennek a felszólalásomnak a szövege (amit alább mellékelek), eljusson az Egyesület tagságához.
Tisztelt Magyar Pszichodráma Egyesület-i tagok, kedves Dramatista Társaim!
A Magyar Pszichodráma Egyesület egyik alapítójaként van egy álmom, amit szeretnék elmondani Nektek!
Ebben az álomban megvalósul Moreno elképzelése egy jól működő közösségről, ahol „mindenki mindenkinek a segédénje”! Működését a csapatszellem hatja át: “Egy mindenkiért, mindenki egyért!”
A három különböző magyarországi pszichodráma iskola: 1) az Erdélyi Ildikó franciaországi pszichodráma tapasztalatai által inspirált Mérei féle csoport-centrikus pszichodráma, illetve 2) a német nyelvterületen kialakult és onnan Bánffy Eszter és Mäevers Ildikó közvetítésével hozzánk eljutott és általuk tanított, és 3) a J. L. Moreno és Z. T. Moreno által kialakított és a beaconi Moreno Intézetben tanított, Magyarországra Teszáry Judith és Max Clayton közvetítésével ismertté vált pszichodráma művelői, ismerik és – Zerka T. Moreno megfogalmazásával összhangban, miszerint mindenkinek igaza lehet a saját elképzeléseiben, kivéve, ha azt gondolja, hogy egyedül az általa képviselt elképzelés az érvényes – elismerik egymás értékeit és igazát, és az élet különböző területein, mint a gyógyítás és a rehabilitáció, a képzés és fejlesztés, a gazdasági élet, a kultúra és a közszolgálat területén kreatívan járulnak hozzá a magyar társadalom működéséhez.
Az Egyesület megfelelő bizottságai átláthatóan, az Egyesület értékrendjével összhangban végzik elismerést érdemlő – az Egyesület hatékony működését lehetővé tévő, szűkebb és tágabb körben egyaránt közmegbecsülést kiváltó – fáradságos munkájukat.
A képzés hatékonyságának előmozdítására a Tanulmányi Bizottság meghatározza a képzés különböző szintjeihez tartozó követelményeket és színvonalas ajánlásokat téve biztosítja a megfelelő szakmai fejlődést az Egyesületen belül. Nem téveszti össze magát valamilyen hatósággal és a céljait szakmai tájékoztatással, nem pedig bürokraktikus eszközökkel akarja megvalósítani. A felmerülő helyzetekben, kérdésekben az etikai állásfoglalást az Etikai Bizottságra hagyja.
A képzési követelményeknek való megfelelést ellenőrző vizsgák, olyan ünnepélyes alkalmak, amelyen sok évnyi, komoly erőfeszítéseket is kívánó tanulás eredménye jelenik meg, lehetővé téve, hogy az újsütetű dramatista önmaga előtt is levizsgázva, a módszerben és önmagában bízni tudva láthasson munkához a való életben.
Amelyen az opponensek és a vizsgáztatók ismerik a nyelvét annak az irányzatnak/iskolának, amelyben a jelölt gondolkodik és működik. Az Egyesület kiképzőivel és bizottsági tisztségviselőivel együtt tisztában vannak a különböző irányzatok eltérő ember képével, valamint az egészséges és a patológiás működésről, a pszichodinamika kezeléséről, a gyógyító tényezők mibenlétéről és természetéről, az eredményes munka feltételrendszeréről, a kontroll iránti szükségletéről, a vezető és a csoporttagok közötti kívánatos viszony természetéről és sokféle szerepük megfelelő viteléről kialakított eltérő elképzeléseivel.
Az opponensek és a vizsgáztatók nem pusztán formai szempontokra hagyatkozva, hanem a jelölt gyakorlati tevékenységének szakmai színvonalát tekintve teszik meg javaslataikat a vizsga eredményességéről. Ha úgy találják, hogy a jelöltnek további tapasztalatokra, tanulásra van szüksége, akkor megjelölik azt vagy azokat a területeket, amelyeket az eredményes vizsgához és gyakorlati tevékenységhez még fejlesztenie szükséges.
Az Etikai Bizottság – tartva magát a személyhez kötődő bizalmas információk titoktartási kötelezettségéhez – az által vizsgált esetekben felmerülő szakmai kérdések tekintetében szükség esetén tájékoztatja az Egyesület Vezetőségét és Tanulmányi Bizottságát.
Az Egyesület hivatalos működésében kedvezőtlen bánásmódot megélőknek szükség esetén módjában áll egy minden érintett érdekeiért kiálló, mediátorként működő hivatalos személyhez – akit nevezhetünk ombudszmannak – fordulniuk helyzetük megnyugtató rendezéséhez!
Minden jelenlévő türelmét köszönve, jó munkát kívánok a megválasztott tisztségviselőknek!
