Kongresszusi program 2023

 

 

XVI. Országos Pszichodráma Kongresszus

2023. október 13-14.
Budapest, Magnet Ház (Andrássy út. 98.)

  Október 13. péntek

  9.00-10.00 Regisztráció a pénteki programokra

  10.00-10.15 Megnyitó (Baják Gábor)

 10.15 – 11.00 Nagycsoportos bemelegítés – Playbackesekkel

 (Bánki László, Czirmai Ildikó, Donáth Attila, Katona  Emese, Rózsa Dániel, Szűcs István, Zánkay András)

  11.15-13.15. Workshopok, előadások

workshop:
György Kata – Molnár Károly: Intimitás a pszichodrámában önismereti pszichodráma bemutató

max. létszám: 20 fő

 

A bodywork egy olyan eszköz, mellyel a felszabadult mozgás és az érintés csodáján keresztül új kapcsolatot teremthetünk önmagunkkal és társainkkal, ezen keresztül fel nem ismert érzéseinkkel, szokásainkkal. A testünkre irányuló figyelem és a belőle kiinduló mozdulatok adta lehetőségen keresztül keresünk új utakat önmagunk és mások felé. Biztonságos közegben fedezhetjük fel szokásos kapcsolódási mintáinkat és próbálhatunk ki, tudatosíthatunk új viszonyulási módokat.

A workshopon bemutatjuk, hogy hogyan lehet a csoportban biztonságosan elmélyíteni a csoporttagok közötti intimitást és a bizalmat, hogyan lehet fokozatosan felépíteni a találkozásokat a csoporttagok között, úgy, hogy a kapcsolódásokon keresztül egyre mélyítjük a közelséget és az intimitást. A gyakorlatok során szavak nélkül találkozunk, szemeken, kezeken, lelkeken, érintéseken keresztül.

A workshopon megtapsztalható lesz, hogy hogy hogyan lehet alkalmazni a bodywork módszertanát bemelegítésre, bizalom építésre, rámelegítésre a pszichodráma keretein belül.

workshop:
dr. Nagy Zsuzsanna PhD – Kajzinger Róbert: A szexualitás megjelenítése a pszichodráma színpadán workshop

max. létszám: 16-20 fő

 

Mottó: Maevers Ildikó: ” A pszichodráma vezető tudománya nem állhat meg a hálószoba ajtajánál!”

 

Kiket várunk? – Olyan pszichodráma vezetőket, akiknek már van saját vezetői tapasztalata a témával kapcsolatban, és szeretnék bővíteni vezetői eszköztárukat ezen a területen. 

 

Az önismereti csoportokban többféle szituációban/kontextusban találkozhatunk erotikus/szexuális jellegű tartalmakkal a protagonista játékok vezetése során. Az erotikus/szexuális mozzanatokat tartalmazó jelenetek rendezése a vezetőtől különös finomságot és biztos rendezéstechnikai tudást igényel, biztosítva a protagonista, az antagonista és esetlegesen a többi segéd-én testi és lelki védettségét.

Workshopunkon hangsúlyt fektetünk a promenádon zajló interjú vezetői kommunikációjának stílusára, a színpad berendezésének speciális szempontjaira, a segéd-ének szerepbevitelére, és az akcióba fordítás rendezéstechnikai – a test védelmét biztosító dramatikus segédeszközök (takarók, szivacsok, kendők, stb.) alkalmazása – kérdéseire.

A workshop munkamódszere a szupervíziók során használatos dramatikus esetbemutatás, vagyis a workshop résztvevői által – a saját pszichodráma vezetői praxisukból – hozott erotikus/szexuális témát (is) megjelenítő protagonista játék vezetésének alternatíváit igyekszünk feltárni/bemutatni, fókuszba állítva a játék vezetésének rendezéstechnikai kérdéseit.

 

 

Hevesi, K., (2013): Szex a psziché labirintusában: Kulcslyuk Kiadó, Budapest, Magyarország
Hevesi, K., Rigó, A. és Urbán, R. (2020, szerk.): Szexuálpszichológia: ELTE Eötvös Kiadó, 2020. Budapest, Magyarország
Levine, S. B. (2007). The first principle of clinical sexuality. The Journal of Sexual Medicine, 4(4_Part_1), 853-854.

 

workshop:
Dr. Pintér Gábor: Monodráma módszerek vására - 3.

max létszám: 35 fő

 

Az előző két pszichodráma kongresszuson „monodráma kollektív műhelyt” rendeztünk, ahol főképp a monodráma változatos, egyénileg alkalmazott és fejlesztett  eszköztárait és használatukat mutattuk be az arra vállalkozókkal közösen , – egymásnak és az érdeklődőknek. Több, mint harmincan dolgoztunk együtt ezekben. Valódi piactér alakult ki, 6-8 asztalra elhelyezett több száz színes tárggyal, bábbal, lego figurával,  s kagylókkal és gombokkal, amelyekkel azután persze dolgoztunk is.  A mostani harmadik (befejező) workshopon már túlmegyünk ezen, s az eszköztárakat ismertnek tekintve azokat az „akciós módszereket” hívjuk meg és mutatjuk be, melyeket könnyen és biztonságosan alkalmazhatunk a monodramatikus munkában. Ezek tematikus, megfelelő instrukció alapján zajló, kompakt eljárások, amelyek a kliensek aktívitásának nyomán valósulnak meg, – alkalmasan választott eszközárak segítségével (például szerepleltár készítése kövekkel).

A pszichodráma történetében a monodramatikus alkalmazás meglepő módon megelőzi a pszichodráma csoportot, annak ellenére, hogy a pszichodrámát elsősorban csoportmódszerként ismerjük. Ma egyre több kollega dolgozik monodráma módszerrel vagy legalábbis ilyen elemekkel a mentálhigiénés, pszichológiai tanácsadási és pszichoterápiás munkában. Aktív monodráma élet folyik az egyesületben, s sikeresen befejeződött az első (pilot) kiképző csoport is.

Vásárunkba bármilyen ismert vagy új, akár saját fejlesztésű monodramatikus szellemi portéka  elhozható, legyen az módszer, akciós eljárás, technikai elem vagy csak egy ötlet. A workshop vezetője is készül hasonlókkal. Ilyen például az önkép – énideál feltérképezésére szolgáló módszer, amelyben  szimbolikus tárgyak kiválasztása és elrendezése történik. Vagy az általa bevezetett „szerepmolekula” fogalma és monodramatikus alkalmazása, ami pedig egy fontos kapcsolat (pl. partnerkapcsolat) két szerepdiagramjának együttes ábrázolása, tartalmi összefüggésbe hozása és az ezzel való monodramatikus munka.

Nagy- és kiscsoportban fogunk minél több elemet, megismerni, kipróbálni megélni, mindig sajátélményű módon.

Várjuk műhelyünkbe a monodráma alkalmazóit, továbbfejlesztőit és a más módszerspecifikus irányzatban akciós módszerekkel dolgozó kollégákat. (Természetesen nem előfeltétel az előző vásárokban való részvétel.) Ugyanakkor azt is szívesen látjuk, aki még nem kínál portékát, csak aktívan „nézelődni” szeretne.

munkacsoport előadás:
Az egyéni folyamat találkozása a társadalmi kontextussal a pszichodrámában – bemutatkozik a Kritikai Pszichodráma Módszertani Munkacsoport előadás Kritikai Pszichodráma Módszertani Munkacsoport

Kritikai Pszichodráma Módszertani Munkacsoport

  1. Molnár Erika – pd vezető, munkacsoport vezető
  2. Dr. Borsfay Krisztina – pd vezető
  3. Csuvik Gábor – pd asszisztens, munkacsoport vezető-helyettes
  4. Ferencz Veronika – pd vezető
  5. Géró Györgyi – pd vezető
  6. Goschler Mónika – pd asszisztens
  7. Dr. Győrfy Judit – pd asszisztens
  8. Hartyándi Mátyás – pd asszisztens
  9. Horváth Rita – pd asszisztens
  10. Menyhárt Felícia – pd asszisztens
  11. Palásti Júlia – pd vezető
  12. Rózsavölgyi Rita – pd asszisztens
  13. Rücz Ágnes – pd vezető
  14. Szathmári Edit – pd vezető
  15. Závoczky Henriett – pd vezető

 

max. létszám: nincs létszámkorlát, a terem kapacitásától függően várjuk a résztvevőket

 

A pszichológiában alkalmazott kritikai szemlélet sajátos nézőpontot jelent, amely a pszichés jelenségek okai között társas és társadalmi tényezőket is figyelembe vesz. Munkacsoportunk elsőként tesz kísérletet arra, hogy ezzel a szemlélettel tekintsen a pszichodramatikus színen megjelenő egyéni témákra és csoportos folyamatokra.

 

Feladata-e egy pszichodráma vezetőnek, hogy a diszkriminatív és hatalmi egyenlőtlenségeken alapuló társadalmi rendszerekkel kapcsolatosan elgondolkoztassa, reflektáltassa a pszichodráma csoport résztvevőit? Mi történik akkor, ha a csoportban az egyik résztvevő a többségi társadalom elnyomó, domináns gyakorlatait hozza, a színpadon az elkövető szerepeiben jelenik meg? Van-e létjogosultsága a társadalmi beágyazottság megjelenésének az egyéni témák színpadra kerülése során, és ha igen, milyen módon?

 

A Kritikai Pszichodráma Módszertani Munkacsoport tagjai szerint izgalmas és időszerű szakmai kérdések ezek. A kritikai pszichodráma a pszichodráma terében megjelenő folyamatokat nem kizárólag az egyén szintjén, hanem tágabb társadalmi kontextusba ágyazva, rendszertudatos megközelítésben vizsgálja. Alapvetése szerint az egyéni problémák nem pusztán a protagonista fejében uralkodó elakadások, szerephiányok, önkorlátozó meggyőződések manifesztációi, hanem több szereplő és tényező által létrehozott-fenntartott rendszerek. A protagonista hiába empatizál önmagával, és érti meg helyzetét, bővíti szerepkészletét, valamint hiába történik meg a releváns minták belső átstrukturálódása, mindezek nagy valószínűséggel nem változtatják meg azt a rendszert,

amelyben a protagonista elsődleges belső élménye keletkezett. Ennek következtében könnyen előfordulhat, hogy a protagonista kísérlete, hogy a színpadon megélt újfajta érzelmi tudását átültesse a gyakorlatba, hamar beleütközik olyan társadalmi elvárásokba és szerepkényszerekbe, amelyek nem ritkán egyenesen ellehetetlenítik az új minta tartós beépülését. Mit tehetünk pszichodráma vezetőként?

 

A fentiekre keresi az elméleti és módszertani válaszokat a Kritikai Pszichodráma Módszertani Munkacsoport. A munkacsoport-előadás során bemutatjuk a kritikai pszichodráma főbb alapvetéseit, a munkacsoport életének eddigi fontos mérföldköveit és eredményeit. Beavatjuk az érdeklődőket azokba a dilemmákba, amelyekkel egy kritikai megközelítéssel dolgozó pszichodráma vezető találkozik.

workshop:
Dr. Németh Csilla – Drinóczky Viktória – Mihály Blanka – H. Pozsár Beáta: Gyermek és felnőtt – A kamasz pszichodráma módszertana a gyermekpszichodramatisták olvasatában

max. létszám: 15 fő

 

A téma aktualitását az adja, hogy az új képzési rendben – a nemzetközi (FEPTO) képzési renddel összhangban – a gyermekpszichodráma képzés kiegészült a serdülő pszichodráma módszertanának oktatásával.

A kamasz pszichodrámának többféle módszertana létezik, amit mi bemutatunk az a Kende Hanna és Alfons Aichinger által kidolgozott alapokra épül (pl. a vezetők is lehetnek szereplők), de beemel a felnőtt pszichodrámából a serdülők életkori sajátosságaihoz leginkább illeszkedő technikákat is (pl. belső hang, pozíció csere).

Évtizedes kamasz pszichodráma tapasztalataink alapján példákon át szeretnénk bemutatni, hogy mi az, ami jól működik. Hogyan lehet a kamaszokat “becserkészni”, hogy tiszteletben tartva rejtőzködési igényüket mégis olyan történetek, és játékok szülessenek, melyek, az őket érintő problémákról szólnak, s melyek során értékes új tapasztalatokat szerezhetnek önmagukról.

workshop:
Lászlóffy Julianna – Golmitz-Varga Veronika: Álmaink csoportja: a biztonságos tér megteremtése LMBT+ csoporttagok esetén

max. létszám: 16 fő

 

Vezetőként hogyan vagyok LMBT+ csoporttagjaimmal, milyen érzésekkel és attitűddel vagyok irányukban? Hogyan tudok biztonságos teret létrehozni számukra? Voltak-e olyan helyzetek, amiket utólag máshogy csinálnék? Heteroszexuális és cisznemű csoporttagként hogy vagyok LMBT+ csoporttársaimmal és milyen vezetői intervenciók fontosak számomra? LMBT+ csoporttagként milyen vezetői attitűdök és intervenciók segítenek, hogy biztonságban érezhessem magam? Hogy vagyok saját szexuális orientációmmal és nemi identitásommal?

Arra hívunk, hogy ezen kérdésekre keressük meg együtt a saját válaszaidat a pszichodráma színpadán. A résztvevők teret kapnak a csoportvezetői megéléseiket és a saját szexuális orientációjukat, nemi identitásukat érintő témákkal való találkozásra is.   A sajátélményű gyakorlatokon kívül egy rövid elméleti felvezetőt is tervezünk LMBT+ affirmatív pszichológia témában, illetve megosztjuk saját LMBT+ csoportjaink tapasztalatait is.

Workshopunk alappillére az APA által is képviselt affirmatív irányelv (Maylon, Davies, O’Shaughnessy, Speir, Proujanksy, Pachankis), melyben górcső alá vesszük a heternormativitás (Warner) és a mikroagressziók kockázatát is a terápiás térben is.

workshop:
Pálfi Judit – Szalay Zsolt: Cselekedj! – A cselekvésorientált Watson-coaching módszer

A cselekvésorientált Watson-coaching egy egyedülálló, élvezetes, csoport vagy team coaching mód, amely erős, semmivel össze nem hasonlítható élményt nyújt. Munkánk során elsősorban vállalati, szervezeti csoportokkal vagy csapatokkal dolgozunk. A coaching folyamatban a résztvevők teret kapnak az önreflexióra, az egymáshoz való kapcsolódásra. Sokat tanulnak saját működésükről, a csapat többi tagjáról és szembenézhetnek aktuális vállalati vagy szervezeti kihívásaikkal. Célunk, hogy a résztvevők csoportban dolgozzanak az egyéni fejlődési vagy épp a csapat témáin, aktuális kérdésein, helyzetein. A csoportban, a csoport által, a csoport számára. A cselekvésorientált mód a pszichodráma módszertanából merítkezik. Ez teszi egyedivé a témák feldolgozását. A coaching jövő- és megoldásorientált. A tagok és a csoport erőforrásaira építve a konstruktív szerepek erősítésén, a csoport jobb működésén és az egymást emelő respekt-kultúra építésén dolgozunk. A coach rendező: a csoporttal megjeleníti és cselekvésbe fordítja a témákat, helyzeteket, ezzel új perspektívákat nyit, elhagyva a megszokott gondolkodást, működést. Csoportvezetőként a bizalmat építjük, arra szerződünk, hogy a csoport biztosítsa az elfogadó, biztonságos teret, ahol bármilyen téma előkerülhet. A kapcsolatok partneriek, kölcsönösségen alapulnak, amikben nincs megítélés, kritika vagy elvárás. A csoportos munka legnagyobb haszna, hogy a témahozó nemcsak új válaszokat talál, hanem ki is próbálhatja azokat.

A workshopon egy rövid ráhangolódás után lesz lehetőséged, hogy dolgozz egy saját témádon és megtapasztald a Watson-coaching módszertanának erejét, és tegyél egy lépést, cselekedj! Watson coachként kísérünk ebben, rendezzük a témát, lehetővé tesszük, hogy a főszereplőként új perspektívából lásd saját magadat. A csoporttagok jófajta, támogató segédénjei lesznek egymásnak. A két órát közös élménymegosztó körrel és a pszichodráma és coaching kapcsolatának tanulságaival zárjuk.

workshop:
Soós Dóra: Mesekereső workshop - Piros Kakaó gyermekpszichodráma, meseíró és mesekereső csoportjainak tapasztalata alapján

max. létszám: 15 fő

A workshopon a Mesekereső önismereti csoport munkamódja kerül bemutatásra, melyben három módszer fonódik össze a gyerekpszichodráma, a metamorphoses meseterápia és a szomatoterápia (bioszisztémikus módszer).

A test, lélek és szellem hármasságában mutatom meg, hogy a módszerek összefűződése, különböző utakon, egymást erősítve, hogyan vezetik a csoporttagokat saját történetükig.

A gyerekpszichodráma módszere a lélektől a testig kíséri a csoporttagokat, hiszen ebben a módszerben először kimondjuk szimbolikus nyelven, hogy mi foglalkoztat bennünket, majd jelmezekbe öltözve eljátsszuk, így a testi megélésben kerekedik ki és válik átélhetővé a karakter és kap a mintha térben spontán lehetőséget a fejlődésre. A bioszisztémikus módszer a testtől a lélekig vezető úton halad. Itt testérzetből, testhelyezetből indulunk ki a legtöbb esetben. Az amplifikáció, a tükrözés segítik a lelki megélést.

Az alapot a módszerek közül a meseterápia rendszere adja, mely a test és a lélek után a Mesekereső folyamatban a szellemet képviseli, mind a szellemi tudás, mind a transzcendenshez való kapcsolódás szempontjából. A mesék archaikus felépítésének mentén haladunk, ez ad biztonságot, hogy ne tévedhessen el senki saját meséjében az egyszer volt hol nem volttól a boldogan éltek míg meg nem haltakig. A kollektív tudattalannal kapcsolódó meseterápia vezeti el a csoporttagokat a rend felé. A mesei képeket, a progresszív relaxáció technikája erősíti, mely segítségével a tudatalatti folyamatok is előtérbe kerülnek. Tehát a meseterápia kívülről, a progresszív relaxáció belülről indul. A folyamat alatt egy negyedik nagyon fontos tényező a csoporttagok közösségi élménye és egymásra hatása.

A sajátélményen alapuló workshopon a cél, hogy minden résztvevő megtalálja saját karakterének történetet egy közös mesében a fent felsorolt módszerek segítségével átélhetővé válik a Mesekereső workshop demója, a mese kitalálásának, eljátszásának, elmondásának és megélésének ereje.

 

Soós Dóra gyerekpszichodramatista (Kende Hanna Gyermekpszichodráma Egyesület), metamorphoses meseterapeuta

  13.05-14.30. ebéd

 14.30-16.30. Workshopok, előadások

workshop:
Baják Gábor – Szásziné Fehérváry Anikó: Hasonmás kerestetik – Az alteregó használata és jelentősége

max. létszám: 16 fő

 

Alteregónak (hasonmásnak) nevezzük a protagonista megszemélyesítésére választott szereplőt a protagonista játék során.

A különböző pszichodráma iskolák eltérően gondolkodnak az alteregó használatáról a dramatikus munkában. A hazánkban leginkább elterjedt német iskola szinte csak a tükör technika alkalmazása során veti be, általában akkor, ha más pszichodramatikus technikák nem vezettek eredményre. (“Nézd meg kívülről!”) A Max Clayton által is fémjelzett klasszikus pszichodráma iskolában – amelyben otthonosan mozgunk – már a protagonista játék legelején, a kezdőkép megalkotásakor színpadra kerül az alteregó. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a főszereplő a "belső világát" felépítse a színpadon, megtartva a motivált cselekvő pozícióját. A feltáró munka mellett a protagonista fokozatosan kapcsolatba lép önmagával, és építi megismerő szereprendszerét, a pszichodráma rendezőnek pedig lehetősége nyílik, hogy segítse őt a szempontváltásra és játéka mélyítésére.

Workshopunkon az alteregó használatának ezen módját és eszközrendszerét saját élményű munka során szeretnénk bemutatni.

önismereti pszichodráma bemutató:
György Kata – Molnár Károly: Rapidrandi önmagaddal. Mélyülés vinnyettákkal

Először, mint mindig, megérkezünk és rámelegedünk. Szavak nélkül találkozunk, szemekkel, kezekkel, lelkekkel, közösen létrehozva egy biztonságos, intim teret. Ahol lehet és jó megnyílni, megmutatni magunkból.

Két szék, lehetőség egy találkozásra.

Te kivel találkoznál szívesen? Egy külső személlyel, vagy egy belső találkozásra vágysz? Kivel van elrendezetlen dolgod, ki nem mondottságod? Melyik részeddel van “elintézni valód”? Melyik szereped nőtt olyan nagyra, hogy már túlnyom? És melyik szereped növesztenéd fel a helyére?

Sok kisebb, ugyanakkor mély találkozásra hívunk, ahol lehetőséged lesz lépni egyet, kettőt.

 

módszertani műhely :
Kritikai Pszichodráma Módszertani Munkacsoport: Az egyéni és a társadalmi kölcsönhatásai a színpadon – bevezetés a kritikai pszichodrámába

Kritikai Pszichodráma Módszertani Munkacsoport

  1. Molnár Erika – pd vezető, munkacsoport vezető
  2. Dr. Borsfay Krisztina – pd vezető
  3. Csuvik Gábor – pd asszisztens, munkacsoport vezető-helyettes
  4. Ferencz Veronika – pd vezető
  5. Géró Györgyi – pd vezető
  6. Goschler Mónika – pd asszisztens
  7. Dr. Győrfy Judit – pd asszisztens
  8. Hartyándi Mátyás – pd asszisztens
  9. Horváth Rita – pd asszisztens
  10. Menyhárt Felícia – pd asszisztens
  11. Palásti Júlia – pd vezető
  12. Rózsavölgyi Rita – pd asszisztens
  13. Rücz Ágnes – pd vezető
  14. Szathmári Edit – pd vezető
  15. Závoczky Henriett – pd vezető

 

max. létszám: nincs létszámkorlát, a terem kapacitásától függően várjuk a résztvevőket

 

 

A kritikai pszichodráma alapjait és elméleti hátterét tárgyaló munkacsoport-előadást követően sor kerül a megközelítés néhány gyakorlati eszközének bemutatására, megvizsgálására. A munkacsoport célja a pszichodráma eszköztárát bővíteni olyan módszerekkel, technikákkal és eljárásokkal, amelyek az egyéni megéléseket és az ezeket tartalmazó társadalmi környezet együttesét teljes komplexitásában figyelembe veszik, és ezen keresztül tudnak hatást gyakorolni egy adott pszichodráma csoport tagjaira. Ezeket a módszereket és technikákat szeretnénk a műhely során szemléltetni a résztvevőknek.

 

A fókuszban a technikák pszichodramatikus kontextusban történő alkalmazása áll, amely lehetővé teszi a csoporttagok számára újfajta, rendszertudatos értelmezések, megküzdések kialakítását, társas szerepeik, társas identitásuk társadalmi beágyazottságnak tudatosítását. A mini módszerdemonstrációs helyzetekben a workshop résztvevőivel együtt tekintünk rá a hozott szituáció lehetőségeire, és arra, mit tud kínálni ott a kritikai megközelítés.

 

A kritikai pszichodráma célja egyrészről reális elvárásokat támasztani a csoporttagokban a változás természetével és folyamatával kapcsolatban, másrészről pedig feltárni, hogyan lehet az egyéni felismeréseket a gyakorlatba tartós módon átültetni, például szövetségek építésével, illetve az életünket alakító rejtett társadalmi struktúra gyenge pontjaira való hatásgyakorlással.

A Módszertani előadás a Munkacsoport-előadás folytatása, a két program szervesen összefügg és egymásra épül.

workshop:
Beleznai Györgyi – dr. Perczel Erika: Három az igazság – a terapeuta / segítő 3 énállapota workshop

max. létszám: 14 fő

 

Szerződünk. Terapeuta/segítő a pácienssel, szakember a segítséget kérővel. Tudjuk mi a dolgunk, s tesszük is azt. Szakemberek vagyunk.

Megmentünk. Megpróbáljuk a lehetetlent is, igyekszünk megfelelni minden elvárásnak. Küzdünk a saját és a kliens grandiózus vágyaival.

Grandiózusak vagyunk.

Megérintődünk. Tehetetlenséget, dühöt érzünk, elbizonytalanodunk. Emberek vagyunk.

Kompetens szakemberként, grandiózus terapeutaként/segítőként és a másikkal találkozó emberként vagyunk jelen terápiás/segítő kapcsolatainkban. Ez a három létező és szükségszerű énállapotunk munkánk során.

Vajon a terápiás/segítő kapcsolatainkban látjuk-e, felismerjük-e aktuális énállapotunkat? Tisztában vagyunk-e domináns énállapotunkkal, amellyel a klienshez elsődlegesen kapcsolódunk? Megadjuk-e a jogosultságot emberi érzéseinknek és grandiózus vágyainknak? Képesek vagyunk-e szabadon mozogni saját énállapotaink között elfogadva és feloldva a köztük lévő ütközéseket, konfliktusokat?

Nézőpontbeli fordulat lehet az emberi találkozást helyezni a terápiás/segítő kapcsolat fókuszába és megérkezni a „másikkal találkozó ember székébe”, merni tökéletlennek lenni.

A feldolgozás elméleti hátterét Reinhard Krüger Zavarspecifikus pszichodráma-terápia című könyve adja, amiben leírja fenti a három énállapotot, melyek alaposabb ismerete hatékonyabbá teszi a terápiás munkát.

A műhelyen monodramatikus eszközökkel ismertetjük és demonstráljuk a terapeuta/segítő 3 énállapotát. Gyakorlatokkal segítjük a résztvevőket azonosítani és tudatosítani magukban ezeket.

Beleznai Györgyi klinikai szakpszichológus, pszichodráma vezető, beleznai.gyorgyi@gmail.com, Lélek És Test magánrendelő

workshop:
Jávorszky Eszter – Gaál Roland: Önbizalomtól a megérkezésig

Készültök és a csoport megérkezik. Bejelentkeznek, játszotok rámelegítő játékokat. Behúzzák a széküket, jelentkezve a játékra. A csoport választ. És akkor ott állsz a színpadon, sétáltok a promenádon, hallgatod a protagonistát, és próbáljátok megalkotni az első jelenetet. Van, hogy ez nagyon könnyen megy, van hogy rém nehezen. És amikor rém nehezen, akkor vagy meg tudod őrizni a higgadtságod, vagy jön a pánik, hogy most mi lesz. Bár ezt nem érzed, de itt sem maradsz magadra, mert ezekre a helyzetekre is felkészítettek a képzésed során, csak nagyon nehéz előszedni azokat az alapvető pszichodráma eszközöket, melyek ilyenkor igazán hatékonyak. A vezetők szeretnek ilyenkor a valaha tanultakra támaszkodva működni, félve a bevonódástól, saját vakfoltjaiktól. Amíg a vezető saját magával van elfoglalva a megélés helyett „okosságok”, a protagonista igényei helyett pedig vezetői „konzervek” kerülnek elő. Pedig Moreno útmutatást adott a pszichodramatistáknak ezekre a helyzetekre: tele, duplázás, belső hang, szimbólumok megjelenítése. Workshopunkon-melyre kezdő és gyakorló pszichodráma vezetőket, asszisztenseként várunk- a vezető és protagonista közötti kapcsolatot és annak mélyülését helyezzük fókuszba. Megvizsgáljuk, hogy milyen nehézségek  merülhetnek fel a vezetőben a protagonista érzékeny követése kapcsán. Körbejárjuk továbbá azokat a technikákat amik támaszt jelenthetnek a vezetőnek abban, hogy segítse a protagonistát rámelegedni témájára, illetve hogy képes legyen élményeivel kapcsolódni és azokat egyetlen képbe sűríteni.

workshop:
Dr. Treuer Tamás PhD: Sorselemzés – Pszichodramatikusan

max. létszám: 16 fő

 

Ezen a pszichodráma műhelyen az egyéni sors determinisztikus és befolyásolható jellemzőit vizsgáljuk meg. A mûhely a résztvevők közös munkáján, azaz a jelenlévők aktív bekapcsolódásán alapszik. A protagonista- ès csoportjátèk során a résztvevők egyéni élettörténetein keresztül tárjuk fel, egy – egy személyes példán didaktikusan bemutatva, hogy a családi minták, elvárások, delegált szerepek, identitások, mikrotraumák, és a transzgenerációs küldetések hogyan alakították ki a saját sorsunkat, személyes fejlődésünket.

A bemutatandó módszer alkalmas lehet arra, hogy rálássunk, hogy önismeretünk és reflektiv szelfünk segítségével hogyan sikerülhet ezt a sorsot beteljesítenünk, ellenálnunk neki, vagy módosítanunk. Az Életvonal technikával a különbőző stádiumokban megjelenő személyes hatásokat és én-rész fejlődéseket is megjeleníthetjük, feltárhatjuk a legfontosabb szelf-reprezentációinkat, és a végén a többlet-valóságot segítségül hívva kitekinthetünk a jövöre is.

Az egyéni sorsunk delegált ès kialakított identitásának és forrásainak megjelenitésére és feldolgozására a pszichodráma különösen alkalmas, és nagy segitséget nyújthat az érett, integrált és reflektált szelf-identitás kialakulásában.

workshop:
Bordás Éva – Arnóczi Krisztina: Hogyan dolgozzunk a szerepeinkkel egy monodráma tanácsadói folyamatban?

max. létszám: 16 fő

 

A monodráma a pszichodráma elméletéből és gyakorlatából alakult ki, ahol a kliens protagonista, a monodráma tanácsadó vezető és segéd-én szerepben van. A monodráma tanácsadói folyamat kezdetén a kliens és a tanácsadó meghatározza a folyamat fókuszát, célját egy önismereti kérdés formájában, majd a folyamat során a pszichodráma-technikák alkalmazásával dolgoznak. A játék tér helye az asztalszínpad, vagy a szobaszínpad. Az asztalszínpadon bábukkal, kockákkal, egyéb tárgyakkal, míg a szobaszínpadon székekkel valósul meg a jelenetépítés. A kliens lehetőséget kap arra, hogy rálásson a külső és belső konfliktusaira, belső világára.

workshop:
dr. Kalóczkai Andrea: Ez nem valóság, és nem is álom, ez Mese! Mesedráma – játszunk!

max. létszám: 12 fő

 

A workshopon egy mesedramatikus módszert szeretnék a megélés szintjén bemutatni, belőle izelitőt adni. Ezen alkalommal Az égig érő fa cimű mesét dolgozzuk majd fel. Az itt alkalmazott mesedráma elméletét Antalfai Márta által megalkotott Kincskereső Meseterápiás módszer adja, gyakorlati megvalósulása használja, mind a J.L. Moreno féle protagonista centrikus pszichodráma, mind a J. Fox által létrehozott play back elemeket.

A fenti módszer egyesiti magában a pszichodráma és a jungi analitikus alapokra épülő meseterápia elemeit. A mesedráma egy csoportban zajló lelki munka, ahol egy kiválasztott mese szövetét használjuk alap történetnek, a mesében megjelenő szereplőket, fontos tárgyakat személyesitjünk meg, és igy játszuk el a mesét, a szereplők által hozzátett mondatokkal, fordulatokkal. A szerepválasztás egyéni, a játék elején szerepbetevés, helyszinépités, a játék után feldolgozás, visszajelzés zajlik. A lejátszás során összes érzékszervünkkel dolgozunk. Ennek az alapján tudunk meg magunkról, lelki működésünkről eddig nem ismert részleteket, melyek segithetnek problémáink felismerésében, és a mese szimbólikus üzentét analitikusan értelmezve magunk számára is megoldási utakat lelhetünk. A mesék különleges alaptémákat rejtenek, ősi szimbólumok, archetipusok, alap konfliktus minták jelennek meg bennük, melyek révén az egyéni tudattalon túlmutatva, kollektiv tudattalanból is energiákat kaphatunk.

 

Az absztraktban elhelyezett hivatkozások irodalomjegyzéke APA7 formátumban:

A női lélek útja mondákban és mesékben, Antalfai Márta,  (2011, könyv) Wesley János Lelkészképző Főiskola -kiadó.
Az égig érő fa – Szellemi tanitások a magyar népmesékben-, (2009, könyv) Pilis-Print Kiadó.
Kulcsok a mesében – szimbólumfejtés lélektani lépései, Stiblár Erika, Fordulopont, 2015.
A “Kincskereső ” meseterápiás módszer bemutatás – archaikus tudás: hid világaink között, Kalóczkai Andrea, Pszichoterápia, 24.évf, 4.szám, 2015.

 17.00 – 18.30. Kerekasztal-beszélgetés – Merre tart a pszichodráma?

 (Ajkay Klára, Daubner Béla, Teszáry  Judit, Pintér Gábor, Zánkay András; moderátor: Baják Gábor)

 18.30 – 19.30  vacsora

 19.30 – 21.00  Kifaru Drums (afrikai dobosok) – koncert és házibuli

  Október 14. szombat

  8.00-9.00 Regisztráció a szombati programokra

 9.00-11.00. Workshopok, előadások

szupervízió
Ajkay Klára PhD – Rubovszky György Zsolt: Klinikai szemléletű szupervízió szupervízió

max. létszám: 20 fő

 

A pszichodramatikus munkában egyszerre nagyon fontos, hogy valódi közelségben, kísérve vezessünk. Ugyanakkor az is egyértelmű elvárásunk magunk felé, hogy végig rálássunk az egészre is, legyen az a protagonista által fölépített színpadkép vagy a csoport egésze. Továbbá határozott szakmai elvárás magunk felé, hogy folytonos kapcsolatban maradjunk a tudatos vezetői szerepünkkel, ami megérteni próbálja a játék menetét annak érdekében, hogy a közös szakmai tapasztalatokat, elméleti tudást is hasznosítani tudjuk a munkánk során. A dramatista is dinamikusan használja különböző szerepeit, aminek érdekében azonban rendszeresen szupervízióba járunk, hogy saját spontaneitásunk és kreativitásunk tudjon növekedni.

Szupervíziónk során pszichodramatikus eszközökkel, a játékokat közösen megjelenítve fogunk dolgozni annak érdekében, hogy a fenti mindhárom szempont segítségül hívásával próbáljuk jobban megérteni a játékot meghatározó esetleges patológiát. Elsősorban tehát klinikusokat hívunk a közös munkára, ugyanakkor szeretettel várjuk azon pszichodráma vezetőket is, akik valamely játékvezetésük alkalmával elbizonytalanodtak, hogy az általuk vezetett protagonista- vagy csoportjáték valamely addig nem felfedezett pszichopatológiai jelenség miatt vált megterhelővé, esetleg akadt el. A munka jellegéből adódóan a résztvevőktől titoktartást kérünk.

Arra kérjük a workshopon résztvevőket, hogy legyenek nyitottak valamely általuk vezetett játék megmutatására és a vele való közös munkára.

workshop:
Galgóczi Krisztina PhD: Beszélő családfa Genoszociogram alkalmazása családi mintázatok feltárására

max. létszám: 25 fő

 

A Genoszociogram az Anne Ancelin Schützenberger által kidolgozott traszgenerációs terápia egyik legfontosabb technikája mind egyéni, mind csoportos folyamatban. Egy olyan családfa, mely egyszerre szociogram is, tehát mutatja a családon belüli rejtett kapcsolódásokat, motivikus ismétlődéseket, a családon belüli lojalitásokat, és azokat a traumákat, amelyek kihatnak a családi rendszer egészére. Ez lehet történelmi trauma, családon belüli méltánytalanság, kirekesztés, igazságtalanság, szégyen vagy éppen egy titok, mely búvópatakként hat az utódgenerációkra is. A genosociogram készítésének nem a történelmi igazságok feltárása az elsődleges célja, hanem a család mint egész egyensúlyi helyzetének feltérképezése, és ennek révén az elakadások lehetséges okainak feltárása.

Ez a workshop egy módszerdemonstráció lesz egy önként jelentkező saját családfáján keresztül. A rendelkezésre álló idő nagyon rövid, így inkább egy kóstoló lesz, magyarázatokkal megszakítva, és annak bemutatása, hogyan lehet mindezt pszichodráma játékba fordítani, hogyan hat egy ilyen, jellemzően egyéni munka az egész csoportra, és fordítva, hogy tud segíteni a csoport az egyénnek egy ilyen kutakodásban.

 

Bakó, T., Zana, K. (2020) A transzgenerációs trauma és terápiája. A transzgenerációs atmoszféra. (Transgenerational trauma and its therapy. The transgenerational atmosphere) Medicina
Kellermann, P. F. (2007)  Sociodrama and Collective Trauma, Jessica Kingsley Publishers, London
Kellermann, P.F. (2015): Hereditary Memory: Can a Child Remember What the Parent Has Forgotten? Psych Central
Kellermann, N. P. (2023.) Perspectives of Holocaust Trauma Transmission. in: Baumel-Schwartz, J.T., & Shrira, A. (Eds.). (2023). Routledge International Handbook of Multidisciplinary Perspectives on Descendants of Holocaust Survivors (1st ed.). Routledge.
Lehrner, A., & Yehuda, R. (2018). Cultural trauma and epigenetic inheritance. Development and Psychopathology, 30(5), 1763-1777.
Schützenberger, A. A. (1998). The ancestor syndrome: Transgenerational psychotherapy and the hidden links in the family tree. Psychology Press.

workshop:
Szabó Gabi: "Moreno mindig azt mondta: Kezdjél most!" Max Clayton workshop a ráhangolódásról. Max Clayton tiszteletére, halálának 10. évfordulójára

Max Clayton Moreno tanítványként járta a világot. Hozzánk 22 éven át, tavasszal és ősszel jött. Ebből a rengetegnyi időből szeretnék tovább tanítani a ráhangolódásról, ami a pszichodráma vezető egyik legfontosabb feladata. Emelni-emelni-emelni a ráhangolódást! Hányszor hallottuk! Elérni a csúcsot, a ráhangolódás tetejét, és azt használva, létrehozni egy új bemelegedést.

A workshopon az a célom, hogy :

– egymásra melegítsem a csoporttagokat

– új és különleges kapcsolódásokat hozzak létre

– megjelenítsünk külső és belső világokat

– növesszük a spontaneitásunkat

– támogassuk, bátorítsuk egymást, jó segédénjei legyünk egymásnak

– kifejezzünk elismeréseket, respekteket

– gazdagítsuk a jól működő, konstruktív részeinket

– erősítsük egymás önbecsülését

– ráhangolódjunk egymás álmaira, céljaira

– bemelegedjünk cselekedni egymásért

– tudatosítsuk mit csináltunk másként, mint szoktunk

– mire irányult a ráhangolódásunk, hogyan növesztettük magunkért, másokért

Azt képviselem, hogy bármikor elkezdhetjük mindezeket, akkor és ott a workshopon, és azt a bemelegedést használva, az életünkben. Maxnak igaza volt, “a ráhangolódás benne foglaltatik mindenben, amit teszünk.”

workshop:
Balázs Ambrus – Lackó Zsuzsa – Örkényi Ágota: Pszichodráma az egyetemen? Ráadásul a Covid alatt?

A hallgatók hiányolni szokták az egyetemi pszichológia képzésből a gyakorlati, módszerspecifikus ismeretek átadását. Ezt orvosolandó az egyetemek igyekeznek módszertani bevezetés kurzusokat indítani. Az, hogy mindez milyen formában valósuljon meg, mennyire lehet saját élmény vagy mennyire nem, illetve milyenek legyenek a keretei az ilyen kurzusoknak, még megbeszélés, vita tárgya. A különböző oldalak érthető igényei és elvárásai folyamatos egyeztetésre és megbeszélésre szorulnak. Az előadás készítői pszichológus pszichodramatisták, tartottak/tartanak hosszabb-rövidebb pszichodráma kurzusokat, és az ilyen fajta csoportozás sajátosságait szeretnék dramatikusan is bemutatni, hogy a közönség is élményt szerezhessen erről a fajta munkáról. Azt gondoljuk, hogy ilyen csoportok esetén sok olyan dilemmával szembesülnek acsoportvezetők és a csoporttagok is, amelyek közelebb vihetnek a nem egyetemen működő csoportok szabályainak megértéséhez is.

  • Hogyan és mennyit mutathatok meg magamból? Mit fognak rólam gondolni a többiek?
  • Milyen egyedül lennem a csoportban, ismeretlenek közt, és milyen, ha van ott ismerősöm?
  • Hol is tanulható/tanítható a pszichológusság vagy a pszichodramatistaság? Az egyetemen, tanórai keretek közt? Kiképzőtől, a felsőfokú csoportban?
  • Mi és hogyan működhet a pszichodrámából az egyetemen, és mi az, ami nem, vagy cask (akár a vezető által tudatosan) korlátozottan?

Workshopunkban azt szeretnénk saját élményként is érzékeltetni a résztvevőkkel, hogy milyen izgalmasak az egyetemen működő pszichodráma csoportok immanens limitációi, és mit tanulhatunk ezekből a „szimpla” önismereti csoportok vonatkozásában is.

workshop:
Dr. Kapusy Kata PhD – Dr. Thoma László PhD: Álomjáték transzgenerációs témákkal és szimbólumokkal

max. létszám: 20 fő

 

Az álmokban megjelenő képi világ, a történetek sokszor ellentmodásosak, kuszák, irracionálisak. Az álomban a tér- és idősíkjai összekeverednek, gyakran találkozhatunk visszatérő transzgenerációs motívumokkal, szimbólumokkal. Sokszor csak az érzelmi lenyomatuk marad meg tartósan, de előfordulnak ismétlődő, könnyen felidézhető álmaink is.

A pszichodráma csoportban akár bejelentkező körben előfordulhat álom megosztása, illetve konkrét játékajánlat is történhet egy álomhoz kapcsolódó kérdés mentén.

A workshopon arra keressük a választ, hogyan tudunk a pszichodráma módszerével dolgozni a transzgenerációs témákkal és szimbólumokkal az álomjátékban.

Foglalkozni fogunk a transzgenerációs hatásmechanizmussal, az álomjáték típusaival, dramatikus megjelenítési lehetőségeivel. A workshop első felében a témához kapcsolódó elméleteket ismertetjük, majd vignetta formában egyéni álomjátéknak is tere lehet.

Pszichodráma Kísérleti Módszertani Demonstráció és Műhely:
Dr. Treuer Tamás PhD – Német Borbála – Unoka Zsolt: Sématerápia Pszichodramatikusan: Pszichodráma Kísérleti Módszertani Demonstráció és Műhely

 Ezen a pszichodráma műhelyen a sématerápia és a pszichodráma módszertani intergrációjára teszünk kísérletet, A sématerápiát az 1990-es évek elején dolgozták ki elsősorban személyiségzavarban szenvedő páciensek számára. A sématerápia elméleti és technikai szempontból is integratív módszer, a kognitív viselkedésterápiás modellnek, kötődéselméletnek, pszichodinamikus tárgykapcsolat-elméleteknek, az én-állapotok elméletének és a Gestalt-terápia elméletének bizonyos komponenseit is ötvözi, valamint nagy hangsúlyt helyez az interszubjektív valóság konstruálásának folyamatára.

A csoportsématerápia dramatikus eszközökkel dolgozik a személy belső világában, az egyes sémamódok-nak a csoporttagok általi megjelenítésével. Minden intervenciót a sématerápiás elmélet által meghatározott célok szerint választunk ki, hogy fokozzuk az alap érzelmiszükségletek felismerését, érvényesnek tartását és viselkedéses érvényesítését. Ezen elemek egy részét a pszichodráma modern elmélete és módszertana is magában foglalja, illetve a sématerápiás elmélet által le nem fedett jelenségek integrálásával gazdagíthatja a módszert.

Ezeket a módszertani és elméleti kapcsolódási pontokat pszichodramatikusan járjuk körül, számos példán keresztül bemutatva, ahová a résztvevők saját élményeket, vagy terápiás gyakorlatukból eseteket is hozhatnak. Megvizsgáljuk azt is, hogy a sématerápia mely elemei jeleníthetők meg a leghatékonyabb, szinergikus módon a pszichodráma mintha terében és „többletvalóságában”.

A workshopon a résztvevők közös munkájára és aktív bekapcsolódására lehet számítani.

workshop:
Durst Móni – Csuvik Gábor: Segítők képzése szociodramatikus technikákkal

Maximális létszám: 16 fő

 

A szociodráma lehetőséget teremt a társadalmi jelenségek, mintázatok, rendszerek mélyebb megértésére, vizsgálatára. Figyelme a pszichodrámával szemben elsősorban nem a személyes élményekre és megélésekre irányul, inkább a szocializációval belsővé tett társadalmi szerepekre, és az azok közötti dinamikák vizsgálatára összpontosít. Módszere széleskörűen használható, a legkülönfélébb terepekre juttatva el a dramatikus technikákat. A workshop keretén belül a résztvevők betekintést kapnak és sajátélményt szereznek abban, hogyan fejleszthetők segítői készségek szociodramatikus technikákkal. A csoportban saját szerepeink, csoporttagságaink tudatosítása mentén vizsgáljuk, hogyan működünk interkulturális segítői helyzetekben, ahol tőlünk eltérő hátterű, tulajdonságú klienssel dolgozunk. Lehetőség lesz annak megtapasztalására, hogy a hátrányos csoporttagságok, stigmák milyen érzékenységeket hoznak magukkal, és hogyan hatnak ezek a segítői kapcsolatra.

A módszerdemonstrációs workshop a szociodráma asszisztens pilot képzésének eredményeképp valósul meg.

Durst Móni – pszichodráma vezető, szociodráma vezető

Csuvik Gábor – pszichodráma asszisztens, szociodráma asszisztens

szupervízió
Móra László Xavér PhD – Erdei Kata: Élő szupervízió

max. létszám: 12 fő

 

A pszichodráma kongresszuson élő szupervíziót tartok legalább felsőfokba járóknak vagy végzett pszichodráma pszichoterapeutáknak, pszichodráma vezetőknek. A szupervíziót dramatikus módszertannal vezetem, ugyanakkor szemléletemben meghatározó a kernbergi tárgykapcsolat elmélet.

A szupervízió során nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a szupervízióra behozott protagonista személyiségszerveződése milyen, milyen mentális zavarokkal küzd, és ezt hogyan érdemes figyelembe venni a dramatikus intervenciók, játékvezetés során.

Lehetőség szerint megmutatjuk, hogy a szupervíziós csoportban és az eredeti drámacsoportban megjelenő csoportdinamikai jelenségek hogyan állíthatók párhuzamba, és a szupervíziós csoport csoportdinamikájának megértése hogyan segíthet minket az eredeti drámacsoport folyamatainak megértésében.

A szupervíziós műhelyt különösen ajánljuk pszichoterapeutáknak és pszichoterapeuta jelölteknek.

 

 

Csáky-Pallavicini K.-Milák P.: Amikor a belső világ külsővé válik. Szempontok a személyiségzavarban szenvedő paciensek egyéni pszichodráma pszichoterápiájához. In: Ittzés G.(szerk): Cura mentis – Salus Populi. Mentálhygiéne a társadalom szolgálatában, 189-202.old. Semmelweis Egyetem, Mentálhigiéné Intézet,  2013
Kernber, Otto, Yeomans, F.:  Transference-Focused Psychotherapy for Borderline Personality Disorder: A Clinical Guide. American Psychiatric Publishing, 2015.
Krall, H., Fürst, J., Fontaine P.. Supervision in Psychodrama. Experiential Learning in Psychotherapy and Training. Springer, 2012.
Krüger, Reinhard T. Zavarspecifikus pszichodráma-pszichoterápia elmélete és gyakorlata. L’Harmattan Kiadó, 2017

 11.30 – 12.30  Pódiumbeszélgetés Kepes Andrással – “Valódi, hiteles, etikus”

beszélgetőtárs: Szabó Gabi

 12.30 – 14.00  ebéd

 14.00-16.00. Workshopok, előadások

workshop:
Bagotai Tamás: Imaginatív munka a pszichodrámában

max. létszám: 16 fő

 

A workshop sajátélményen keresztül nyújt bepillantást a módszerbe.

A módszer az imaginatív technika segítségével gyors ráhangolódással juttat el énközeli élményekhez, majd ezek megosztása a csoportközegben meglepően gyorsan segít kialakítani a feltáráshoz szükséges érzelem-közeli én-állapotot. A csoportközeg elősegíti, hogy én-élményünk társas rétegei felszínre kerülhessenek és megjelenjenek a játékban.

Az én-közeli élmények gyors elérése miatt a módszer különösen alkalmas egyszeri alkalmakra szerveződő, vagy ritkán találkozó csoportokkal folytatott munkára.

Munkamódom szemléletileg és módszertanilag ötvözi a mélylélektani-feltáró imaginatív technikát a morenói protagonistacentrikus-katartikus és a Mérei-féle csoportcentrikus pszichodráma elemeivel.

A munka során minden résztvevőt arra kérünk, hogy helyezkedjen bele az imaginatív állapotba és engedje meg magának a belső képek, jelenetek, élmények átélését, majd az arra vállalkozókkal pszichodráma játékban életre keltjük ezeket a képeket, jeleneteket. Ezekből egyéni és csoportjátékok is kibontakozhatnak. Majd igyekszünk ezeket a jeleneteket átgondolni, átbeszélni és megérteni.

dramatikus előadás (2 előadás):
Goda Gyula: Neuropszichológiai aktualitások integrálása a pszichodráma terápiába – bántalmazott bántalmazók

Az elmúlt egy két évtized technológiai fejlődése tette lehetővé az agykutatás egészen új megközelítéseit: immáron nem csak már kihűlt agyakat utólag, hanem élő agyakat működés közben tudunk vizsgálni. Ez a neurobiológia, és annak mentén aztán a neuropszichológia rohamos fejlődését hozta, és tart ez a mai napig. A Mac Laine féle hármas agymodell vagy a polivagális elmélet (Porges) olyan elméletileg izgalmas és gyakorlatilag is használható módszertani kérdéseket vetett fel, ami a pszichodráma gyakorlati alkalmazásában is újszerű megközelítésekre késztethet bennünket. A „két utas” terápiás megközelítés kifejezetten kézenfekvő a dramatikus társadalom számára, hiszen a pszichodráma kezdettől fogva vallja és alkalmazza a kogníció és a test akcióinak szükséges egységét klienseink változásai, fejlődése, gyógyulása érdekében. Azaz immár a neuropszichológiai elméleti megfontolások is megerősítik, hogy gyakran hiába tudja és érti meg a kliens az „fölső utas” terápiák hatására elakadásának okait racionálisan, ez még nem garancia arra, hogy a változások elindulnak, pláne, hogy terápiás szintű gyógyulást hoznának. A „test emlékei”-nek jelentősége a trauma feldolgozásban kifejezetten hívja a dramatikus megközelítés komplexitását! (lásd még: EKA egyensúly, azaz emóció-kogníció-akció egysége). Különösen izgalmas ez a kora gyerekkori bántalmazások traumáinak feldolgozása esetén. Ebben a napjainkban egyre gyakrabban szükséges speciális PTSD munkában való pszichodramatikus megközelítésről, lehetőségekről, s konkrét alkalmazásokról, példákról szól a dramatikus előadás.

 

Móra László Xavér: Szájpadhasadék – Selfélmények közé ékelődve. Monodráma eset prezentáció

Előadásomban egy nyúlajakkal és szájpadhasadékkal született kliens monodráma pszichoterápiáját mutatom be, akinek testi sajátossága és hospitalizációja korai nárcisztikus sérülést is okozott, és ez nagyban befolyásolta későbbi mentális fejlődését. A monodrámától azt vártam, hogy a monodramatikus intervenciók segítik a korai implicit testi és pszichés élmények megelevenedését, átdolgozását és azok összekapcsolását az explicit tartalmakkal. Továbbá a szájpadhasadék és nyúlszáj miatt kliensem iskolai szekálás áldozata is volt, és ennek a traumatizációnak átdolgozásához is kiváló eszköznek bizonyult a monodráma.

A monodráma során integrálódott a személy énképe. Korábban gyakran látta magát nem-szépnek, és emiatt nem-szerethetőnek, ami gátolta indulat- és érzelemkifejezését is. A terápia hatására ez lényegesen változott és érzékelhetően hatott kapcsolataira, amelyekben bátrabban és hitelesebben tudta magát megjeleníteni.

Pszichoanalitikus szemléletem a monodrámában is megjelenik. Fontos számomra a klienssel való kapcsolat pillanatnyi változásainak megértése és összekapcsolása a kliens más kapcsolatainak jellegzetességeivel. Ebben nagyban hagyatkozom a kliens itt-és-most-ban megjelenő érzéseinek megfigyelésére és a közben átélt saját érzéseimre való reflexióra (áttételi-viszontáttételi jelenségek). Ezen kívül fontosnak tartom az elhárító-énvédő mechanizmusok észlelését és szerepük megértését egy adott helyzetben. Ez azt is jelenti, hogy gondosan mérlegelem, hogy egy adott helyzetben az elhárított érzések felerősítése (amplifikáció) és lereagálása (katartikus megélése) vagy éppen a védekező folyamatok megértése (pl. az elhárító erők megszemélyesítése és megszólaltatása által) visz előre. Ebben is fontos tényezőnek tartom, hogy egészséges-neurotikus személyiségről vagy a személyiségzavar szintjén működő személyről van-e szó, illetve a személy aktuálisan milyen színvonalon működik.

workshop:
Teszáry Judith: Klasszikus tündérmesék a gender perspektíva mikroszkópja alatt

A klasszikus tündérmesék nemzedékről nemzedékre öröklődnek és fontos részeit képzik a kultúrának. A mesék többé-kevésbé változatlanul hordoznak üzeneteket, és jól leolvashatóak belőlük a nemi sztereotípiák is. A klasszikus meséket férfiak írták, viselkedési útmutatásként arról, hogyan “kell” nőként/férfiként élni.

A gender fogalom – a társadalmi nemet jelenti: “a férfi vagy női lét állapotát”, mely felosztás a biológiai különbségek helyett társadalmi és kulturális különbségeken alapul.  A gender ideológia a férfi és női szerepekhez való hozzáállás egy társadalomban. Egy adott társadalom elvárásai formálják ezeket a szerepeket. Egy konzervatív társadalomban a férfi szerep kezdeményező, döntéshozó, szabály és normarendszer-alakító, családfenntartó, míg a női szerepet a türelem, a gondoskodás, otthonteremtés, gyereknevelés és a háztartási teendők ellátása jellemzik. Még Freudnál is megtalálhatjuk a feltevést, hogy az apa a híd a család és a társadalom között, a felettes én szabály-és normarendszerének közvetítője.

Ezek a hiedelmek mélyen beleivódtak tudatunkba nemzedékeken át.

A mesék hiedelmeket, erkölcsi értékeket, viselkedési és kapcsolati mintákat hordoznak. A jót és a gonoszt felruházzák mindenféle tulajdonságokkal, melyek mércéi lesznek megítéléseinknek. Ezek a viselkedési minták normatív hatással vannak a lányok és fiúk identitásképzésére.

 

Ebben az élményalapú műhelymunkában a tündérmesék transzgenerációs örökségét vizsgáljuk.

Dramatikus (szocio-és pszichodramatikus) módszerekkel megvizsgáljuk a mesékben előforduló férfi és női szerepeket. Felfedezzük, hogy ezek a figurák milyen mögöttes értékeket közvetítenek és hogy ezek az üzenetek hogyan alakítják a gyermek önképét és identitásképzési folyamatát és ezek a hatások hogyan képződnek le a mindennapi életünkben.

A workshop előtt kérjük, olvassák el vagy nézzék meg a következő klasszikus mesék Disney-filmjeit:

Hófehérke és a hét törpe, Hamupipőke, Csipkerózsika, A Szépség és a Szörnyeteg, A kis hableány és/vagy más, kiválasztott meséket, és gondolkodjanak el rajtuk a fenti, gender ideológia alapján.

 

Ajánlott irodalom

Nyh, Johan, ‘From Snow White to Frozen’: An evaluation of popular gender representation indicators applied to Disney’s princess films

Karlstads universitet, Fakulteten för humaniora och samhällsvetenskap, 2013.

Ellie Wriglesworth, Women in Fairy Tales: ‘Snow White’ and the Insidious Power of Gender Stereotypes

Peter Carter, ‘Snow White and the Seven Dwarves’ in, Grimms’ Fairy Tales, (Oxford: Oxford University Press, 1982), pp.219-234, p.220

Gina Rippon, ‘The Gendered Brain’ The New Neuroscience that Shatters the Myth of the Female Brain. Penguin Random House, 2019.

workshop:
Bakonyi Zsófia – Hajósi-Vámos Gyöngyi: A bennünk élő protagonista és antagonista találkozása

max. létszám: 15 fő

 

A bennünk élő protagonista és antagonista találkozása

Kim John Payne együttérző reakció gyakorlata nyomán

Segítőként, vezetőként, családtagként fontos a másikkal való együttérzés.

Vajon mennyire tesszük ezt meg önmagunkkal is?

Hogyan meríthetünk erőt abból, ha odafigyelünk a saját magunkkal való együttérzésre?

Hogyan segíti mindez saját önismereti utunkat?

Ha szeretnél ránézni a benned élő protagonista és antagonista találkozására

ha szeretnél a nehéz helyzetekben az erőforrásaidhoz könnyebben hozzáférni

ha szeretnéd jobban megérteni, hogy mik a mozgatórugóid

ha szeretnél automatikus reakciók helyett tudatosan megfelelőbb válaszokat adni

várunk szeretettel!

„A seb az a hely, ahol behatol a fény.” /Rúmi/

dramatikus előadás:
Rubovszky György Zsolt: A diagnózisok igazsága a pszichodráma igazsága (is)?

max. létszám: nincs

 

A pszichodráma világában gyakran hallható az a nem konfliktusmentes mondat, hogy „A diagnózisok nem írják le a másik embert megfelelően, csak beszűkítenek… és mi dramatisták amúgysem diagnosztizál(hat)unk!” Néhányan úgy látják, hogy a diagnózisok beszűkítenek, míg mások, azt tapasztalják, hogy éppen a jobb megértést segítik, vagy hogy éppen nem elkerülhetőek.

 

A diagnosztikus rendszerek is változnak, fejlődnek. Egy diagnózis ma már nem azt jelenti, mint évekkel ezelőtt, amikor pusztán kritériumok kipipálásával lehetett és kellett egy diagnózist megerősíteni vagy elvetni. Akkor a személyiségzavarok világában gyakran lehetett valóban az az élmény, hogy a diagnózis, a műszó, nem elégségesen írja le az egyén problémáját, ami miatt pl. őt, az egyént nem segíti elégségesen a saját problémája megragadásában, megértésében.

 

Mindeközben az Amerikai Pszichiátria Társaság 2015-ben tette közzé a mentális betegségek diagnosztikus rendszerének (DSM) jelenleg is érvényben lévő 5. kiadását, amely már tartalmazza a Személyiségzavarok Diagnosztikájának Alternatív Modelljét (AMPD), amely un. dimenzionális szemléleténél fogva sokkal inkább alkalmas az egyének problémájának leírására. Képes egyesíteni az objektivitásra törekvő un. nomotetikus szemléletet, a sokkal inkább az egyénre fókuszáló idiografikus szemlélettel, ami persze minden diagnosztikus munka nagy kihívása. A rendszer nagyban épít és követi Otto Kernberg un. személyiségszerveződés elméletére, azt kiegészítve a vonáselméletek tapasztalataival.

 

Előadásomban bemutatom a személyiségzavardiagnosztika dimenzionális rendszerét, elsősorban a DSM AMPD-re fókuszálva, majd pedig szemléltetni próbálom, miért és hogyan lehet ez hasznos, és meglátásom szerint hiánypótló módon lényegében megkerülhetetlen egy emberekkel folytatott, segítő munkában. Különös figyelmet fogok fordítani arra, hogy a DSM AMPD egyes doménjeiben, az Identitás, az Önirányítottság, az Empátia és az Intimitás terén mutatott jelentős sérültség milyen módon jelenhet meg egy csoporttag esetében. Mire kell ügyelni egy interjúhelyzetben, és milyen problémákat okozhat egy megkezdődött csoportfolyamatban.

 

 

Irodalmak

Bender, D. S., Morey, L. C., & Skodol, A. E. (2011). Toward a model for assessing level of personality functioning in DSM-5, part I: a review of theory and methods. Journal of personality assessment, 93(4), 332–346. https://doi.org/10.1080/00223891.2011.583808

First M.B., Skodol A.E., Bender D.S., Oldham J.M. (2018). Structured Clinical Interview for the DSM-5 Alternative Model for Personality Disorders (SCID-5-AMPD). Arlington, VA, American Psychiatric Association

Zimmermann, J., Kerber, A., Rek, K., Hopwood, C. J., & Krueger, R. F. (2019). A Brief but Comprehensive Review of Research on the Alternative DSM-5 Model for Personality Disorders. Current Psychiatry Reports, 21(9), 92. https://doi.org/10.1007/s11920-019-1079-z

önismereti pszichodráma bemutató:
Szántó Eszter – Csutak Zoltán: Életsűrítmény: játék-idő és az idők játékai

max. létszám: nincs limit

 

Aki már jelentős tapasztalatot szerzett pszichodráma csoportok vezetésében, visszaigazolhatja, hogy egy-egy protagonista játék milyen regényesen képes felbontani és egymásra montírozni az életút idősíkjait és egyetlen találkozási pontba koncentrálni a különböző idősíkok drámaian telített eseményeit. A jelenség komplexitása változó, de minden protagonista játékban jelen van.
Természetesen itt sem a dolog absztrakt belátása érdemel figyelmet. A dráma főszereplője a játék során gyakran olyan találkozásokat hoz létre (áll ki, vagy küzd ki magának), olyan viszonyokba lép be (létesít, fedez fel), amelyek mintegy “réges-rég” várnak rá “az idők méhében”, és a játék “itt és most”-jában mint önismereti útja megkerülhetetlen stációi lepleződnek le.
Egyszerű önismereti csoportbemutatónk arra ad alkalmat a műfajjal ismerkedőknek (de a nagyobb csoportozó múlttal rendelkezőknek is), hogy tovább mélyítsék azokat az önismereti tapasztalataikat, amelyekben a saját idő/saját igazság kiküzdése intenzíven kapcsolódik össze a Másikhoz kötő viszonyunkba rejtett felszabadulásunk ünnepi, “megtestesülő” idejével.
A program során a résztvevők  lehetőséget kapnak pszichodráma játék kipróbálására a fent leírt szemléleti keretben

workshop:
Galgóczi Krisztina, Jánossy Bence és Lélfai Gyöngyvér: Merre tart a világ, merre tartunk benne mi, dramatisták?

Túl vagyunk a Covidon, megtanultunk online drámázni, zajlik egy háború a közelünkben, és bőrünkön érezzük a klímaváltozás hatásait. Hogyan tovább?

Milyen készségeinket kell fejlesztenünk ahhoz, hogy unokáinkra egy élhető világot hagyjunk örökül?

A Szociodráma Szekció dramatistái – élve a szociodráma nyújtotta lehetőségekkel – arra invitálnak minden résztvevőt, hogy álljunk meg egy percre a kongresszus forgatagában, és kérdezzük meg egymástól, ki milyen világban szeretne élni, milyen közösségben, milyen Magyarországon. Ki mitől fél, és ki miben bízik? Hol a pszichodráma és a dramatisták helye, milyen szerepeinkben tudunk hatni a világra?

A szociodráma kitágítja és megváltoztatja a perspektívánkat, nem csak az egyéni kérdésekre fókuszálva, hanem a környezetünkre is. Keresi a közös pontokat, a találkozások lehetőségét. Segít abban, hogy miközben kitekintünk a társadalmi kontextusra, kitekintünk a körülöttünk zajló eseményekre, észrevegyük azt is, mik lehetnek azok az apró változtatások, amelyektől az a közeg, amelyben élünk, dolgozunk, szabad időnket töltjük, küzdünk a jövőnkért, komfortosabbá válhat.

Arra hívjuk az MPE tagjait és az érdeklődőket, hogy egy közös szociodráma játék keretében tekintsünk rá a világunkra, és nézzük meg, hogy dramatistaként hol tudunk egy apró lépést tenni, amitől ez a világ kicsit jobb lehetne. Mitől lehetne ez a világ éppen elég jó?

elméleti előadás és dramatikus előadás (2 előadás):
Dr. Szabó Gergely Sándor PhD – Ubrankovics Dóra- Dr. Németh Péter: A Spontaneitás-értékelő Kérdőív magyar adaptációja

Kutatásunkban a Spontaneitás-értékelő Kérdőív (SAI-R) magyarországi validálást tűztük ki célul, melynek keretében az eredeti mérőeszközt lefordítottuk magyar nyelvre és pszichometriai eljárásoknak vetettük alá megbízhatóságának tesztelése érdekében. Moreno szerint a spontaneitás olyan késztetés vagy energia, amely örömteli, jellemző rá a mély bevonódás és a szabadság érzése. A spontaneitás (és a kreativitás) a pszichodráma kulcsfontosságú eszköze(i), továbbá feltételezhető, hogy a pszichodráma alkalmas a résztvevőkben is fejleszteni ezeket a készségeket. Számos kutatás bizonyítja, hogy a spontaneitás összefüggésben áll a szubjektív jólléttel, valamint kutatásunkban (elsőként) vizsgáltuk, hogy összefügg-e az Aggályosság és gátlás sématartomány sémáival, amelyre jellemző, hogy az egyén túlzott hangsúlyt fektet a spontán érzések, impulzusok és döntések elfojtására. Ezen kívül arra voltunk kíváncsiak, hogy a spontaneitás összefügg-e az elvégzett önismereti óraszámmal. A kutatásban 294 fő vett részt, akik különböző önismereti formákba jártak; mindannyiuknál mértük az önismereti óraszámokat is. A résztvevőkkel a következő kérdőíveket vettük föl: Spontaneitás-Értékelő Kérdőív (SAI-R), Személyes Szociális Rendszer Kérdőív (EXIS.pers), WHO Általános Jól-lét Skála (WBI), Élettel való Elégedettség Skála (SWLS). Kutatásunk legfontosabb eredménye, hogy a SAI-R magyar változata megbízható mérőeszköznek bizonyult, amely az egy-, illetve a három faktorstruktúrájú modellben is megfelelő illeszkedéssel és belső konzisztencia megbízhatósággal rendelkezik, így alkalmas a további kutatásokban a spontaneitás mérésére. Meglepő eredmény, hogy az önismereti óraszám és a spontaneitás között nem találtunk kapcsolatot, sem a pszichodráma, sem az egyéni önismeret esetében. Kutatásunkban igazoltuk a szubjektív jólléttel való pozitív kapcsolatot és részben igazoltuk az aggályosság és gátlás sématartománnyal való negatív együttjárást.

Kökény Veronika: Szociodráma – „A környezet a bőrünk alatt van”

Az elmúlt két évben elvégeztem az ELTE Ember Környezet Tranzakció Intézet Környezetvédelmi szakpszichológus szakirányú továbbképzését, amelyre azért jelentkeztem, hogy a „Szociodrámával a bolygóért! Sok kicsi sokra megy” Covid járvány alatt felmerült tervem környezetvédelmi oldalához rendszerezett tudást szerezzek. Ennek a vállalkozásnak az egyik legérdekesebb és egyben legfontosabb eredménye az lett, hogy megismerkedtem a Dúll Andrea és munkatársai által felfedezett „ember – környezet tranzakció tudomány” transzdiszciplináris elméletével és gyakorlatával, amely véleményem szerint alátámasztja és megerősíti a Moreno-i pszicho- és szociodráma módszer filozófiai és elméleti alapját, illetve illeszkedik a Moreno-i spontaneitáshoz, kreativitáshoz és aktivitáshoz. A tranzakcionalitás erős (komplex) kölcsönhatást jelent, amelyben a felek kölcsönösen és folyamatosan határozzák meg egymást, függvényei egymásnak.

Csak egy példa: beláttam, hogy a szerepcsere több mint egy interakciós folyamat azáltal, hogy a tele útján, ami egy roppant komplex folyamat, jön létre a két fél találkozása, ami úgyszintén magán viseli a komplexitás jegyeit (pl. azt, hogy kizárólag meghatározott aspektusból vizsgálható). A képzés két éve során több mint 10 esszé dolgozatba ágyazva gyúrtam át újra és újra a módszer bemutatását, és érzékeltem a hatásmechanizmus mélyreható dinamikáját. 

Az időben szűkre szabott dramatikus előadás kereteit figyelembe véve igyekszem elsősorban a közönség bevonásával dramatikus elemek létrehozásával illusztrálni a pszicho-szociodráma módszer tranzakcionalitását.

 

*Ahol a tér és a pszichológia találkozik – ember és környezet kapcsolatáról beszélgettünk Dúll Andreával. Podcast ELTE Long ELTE Első Pesti Egyetemi Rádió 2022 június

 

Kökény Veronika –kiképző pszichodráma pszichoterapeuta szupervízor

16.30 – 18.30  Ünnepi nagycsoport (benne: megemlékezés Frenkl Sylváról)

 18.30 – 20.00  Gálavacsora, pezsgő

20.00 – 21.00  Playback színházi előadás

A társulat: Bánki László (Pepita Társulat), Czirmai Ildikó (Pécsi Playback Színház), Donáth Attila (Pszínház, Ökopszichológiai Társulat), Katona Emese (Pszínház), Rózsa Dániel (Pepita Társulat, Pszínház), Zánkay András (Varázstükör)

A kongresszusi program vázlata:

október 13. péntek október 14. szombat
10.00-11.00 megnyitó + nagycsoportos bemelegítés 9.00-11.00 workshopok, előadások
11.00-13.00 workshopok, előadások 11.30-12.30 pódiumbeszélgetés Kepes Andrással
13.00-14.30 ebéd 12.30-14. 00 ebéd
14.30-16.30 workshopok, előadások 14.00-16.00 workshopok, előadások
17.00-18.00 kerekasztal-beszélgetés a pszichodráma jövőjéről 16.30-17.30 ünnepi találkozás
18.30-19.30 vacsora 17.45-18.45 záró nagycsoport
19.30-21.00 afrikai dobosok 19.00-20.00 vacsora, állófogadás
20.00 – playback színház