LIVING NEWSPAPER – ÚJSÁGSZÍNHÁZ

Műfaj: szociodráma workshop

Előadók: Galgóczi Krisztina, Jánossy Bence

Maximális létszám: 30 fő

Ezt a színházi műfajként is ismert nyilvános szociodráma típust J. L. Moreno alkalmazta a húszas évek elején Bécsben, majd később New Yorkban, amikor néhány kritikus megkérdőjelezte, hogy valóban teljes improvizációra épült-e az esti előadás. Az aznapi hírekből születő színházra ezt már nem lehetett mondani, hiszen az újság a legfrissebb irodalmi műfaj. A pillanatból születik és a pillanatban él, majd hamar el is veszíti aktualitását. Nem lehet készülni rá. Ezért is passzol olyan jól ahhoz a spontaneitásra épülő színházhoz, amelyben Moreno hitt. 

Ezen a workshopon napi hírekkel fogunk játszani. Hírekkel az újságból, a facebookról, a gangról, a metróból, ahol ért minket a hír. 

Mit tesznek velünk a hírek, és mit teszünk velük mi? Milyen szerepet játszanak az életünkben? Mi az a hír, amit nagyon várunk? 

A workshopra nem csak a rendszeres újságolvasókat és hírfogyasztókat várjuk!

Galgóczi Krisztina – pszichodráma vezető

Jánossy Bence – pszichodráma asszisztens

PSZICHOSZOMATIKA SZALUTOGÉN PERSPEKTIVÁBÓL

AVAGY MI AZ ÉLET SÓJA?

Műfaj: workshop

Előadó: Teszáry Judith

Maximum létszám: 30 fő

Életünk során számtalan stresszhatás ér bennünket, amit többé-kevésbé tudunk kezelni. De amikor folyamatos stresszhatás alatt élünk, legyen az külső vagy belső, maradandó károkat okozhat az egészségünkben. Ilyenek a pszichoszomatikus betegségek, amikor a testünk mint egy villámhárító végzi el a munkát. 

A pszichoszomatikus betegségeknek pszichoszociális, gazdasági, kulturális és transzgenerációs összetevöi vannak. Módszertanilag a szalutogén megközelítés az emberi élettörténetekben nem csak a megbetegedés történetét (patogenezisét), hanem az egyén egészségtörténetét is feltárja.

Ezen a workshopon szeretném a hangsúlyt az életerő felélesztésére helyezni.

Megkeresni a túlfejlett pszichoszomatikus szerepek eredetét, és felfedezni a bennünk levő öngyógyító erőket, valamint feltárni, hogy melyek azok a megküzdési tényezők, azok az életesemények, élmények, amikor a dolgok összefüggtek, érthetőek és kiszámíthatóak voltak, amikor a nehézségeket kihívásnak és nem megoldhatatlan feladatnak tekintettük. 

A workshop egyik célja, megismertetni a résztvevőket Aaron Antonovsky, amerikai-izraeli orvos-szociológus szalutogén elméletével és annak módszertani alkalmazásával. Antonovsky a stress, a betegség és a jólét rendszerének összefüggéseit vizsgálta szalutogén (latinul: egészség) perspektívából. Antonovsky megfordította a kérdést, és azt kutatta, hogy mik azok a tényezők amelyek megléte esetén az emberek nagy nehézségek és traumák ellenére is életben maradtak és jó életet élnek.

Az egészséges élet – mind pszichológiai, mind a fizikai értelemben – az úgynevezett “koherencia érzet” (sense of coherence) állapotára vezethető vissza. A koherencia érzet három tényezője az Érthetőség, a Kezelhetőség és az Érdemesség, melyek tartalmát a workshopon röviden ismertetem.

Mik azok a megküzdési tényezők, azok az erőforrások, amik előremozdítottak bennünket a nehézségek leküzdésében?

A pozitív élmények újraélése, az egészségtörténet forgatókönyvének előhívása segít abban, hogy új kompetenciákat fedezzünk fel magunkban és pszichoszomatikus szimptómák helyett mentális szinten tudjunk megoldásokat keresni. A pszichoszomatikus szerepek túlfejlettségének történelmi kialakulása, gyökereinek megtalálása és azok kritikus élettörténetekkel való összefüggéseinek megértése kognitiv és cselekvési szinten a workshop másik célja.

Teszáry Judith – kiképző pszichodráma vezető, szupervízor

AHOL A HULLÁMOK ELCSITULNAK – 

A BIZTOS HELY TECHNIKÁJA A DRÁMA SZÍNPADÁN

Műfaj: workshop 

Előadók: Dr. Marlok Zsuzsa és Dr. Török Gábor Pál

Maximális létszám: 20 fő

Első hullám, második, harmadik… Mi jön még? Mi adhat biztonságot egy ilyen bizonytalan helyzetben? 

Játékra hívunk! A workshopon azt keressük, hogyan alkothatunk magunk számára egy olyan belső képet, ami segít megőrizni stabilitásunkat és biztonságérzetünket még akkor is, amikor veszteségek érnek, teljesen váratlanul megváltozik az életünk, krízisbe kerülünk vagy szembesülünk fájdalmas életeseményekkel, esetleg traumáinkkal. 

A biztos hely egy támogató ellenfantázia, ami a bizonytalan vagy kiszolgáltatott helyzetekben segít visszaszerezni az énerőt és érzelmileg stabilizálni magunkat. Alapja lehet egy valós hely az életünkből, de lehet egy a korábbi életünkben megélt biztonságot jelentő helyzetekből, élményekből, kapcsolatokból összeszőtt fantáziakép is, vagy akár a kettő keveredése. 

Vajon mi a te biztos helyed? A workshopon elkezdheted kidolgozni a képedet, és ha van kedved, a többiek segítségével akár meg is építheted.

Dr. Marlok Zsuzsa – kiképző pszichodráma vezető, szupervízor

Dr. Török Gábor Pál – pszichodráma vezető

A SURPLUS REALITY BENNÜNK VAN (?)

Műfaj: workshop

Előadó: Dr. Vikár András

Maximális létszám: 20 fő

A surplus reality a pszichodráma egyik alapfogalma, és valójában az egyik legfontosabb hatótényezője. Nem a legszerencsésebb, de magyarra fordítva többlet-realitásnak nevezhetjük.

A surplus reality minden pszichodráma játékban benne van. Ahhoz hasonlóan működik a játék, mint ahogy a fantáziában – akár többszörös ismétlésekkel – vagy az álomban próbálunk feldolgozni feszültségeket, nehéz helyzeteket, történéseket, azzal a többlettel, hogy magunkat is belevisszük a játékba, átélve saját aktivitásunkat is. Közben a szerepcserék révén nem csak rálátunk más szemszögből magunkra és az egészre, hanem át is éljük a másik pozíciót. Ez így együtt az „én átélés” és a „te átélés” többlet-realitása. Ehhez jön még, amikor eljátszunk egy bármilyen fantáziát, amit játék közben szintén átélünk, hiszen megtörténik velünk a színpadon, miközben mi magunk valósítjuk meg azt a játék keretén belül. Ezek együtt segítenek minket, hogy belső viszonyulásunk tudjon változni, és ezáltal mi is tudjunk változni, esetleg változtatni dolgokon, helyzeteken.

A workshop adta szűk kereten belül próbáljuk majd együtt életre kelteni és nyomon követni, hogyan is jelenik meg és működik ez a morenoi pszichodráma fogalom.

Dr. Vikár András – kiképző pszichodráma pszichoterapeuta, szupervízor

A PSZICHODRÁMA MINT ALKOTÓI FOLYAMAT 

Műfaj: workshop

Előadó: Kiss György Ádám

Maximális létszám:   15 fő

Sokszor tapasztaltam, hogy egy alkotói folyamat részese lehettem, amikor egy pszichodráma csoportban vagy monodrámában a protagonista játékát vezethettem. Ha úgy tekintünk egy pszichodráma jelenetre, mint egy alkotói folyamatra, akkor ezt a folyamatot újra átélve jobban megérthetjük ennek a folyamatnak a természetét is. 

A protagonista – játéka vezetőjének segítségével – egy gyógyító alkotói folyamatot él át. A protagonistának ez a folyamat azt a többlet-realitással összefüggő élményt nyújtja, ami többek között visszahat személyiségének fejlődésére, ugyanakkor a gyakorló pszichodramatisták számára a tudatos fejlődés egyik lehetséges változata lehet.

A workshopon nézőpontot váltunk, és egy pszichodráma jelenetet úgy fogunk elemezni, hogy az alkotói folyamat jól meghatározható állomásait is meg tudjuk ismerni ezáltal.

A workshopon Irving A. Taylor elméleti megközelítését követve a folyamat

  – valóságfelfedő, 

  – lappangási, 

  – megvilágosodási, 

  – kivitelezési 

  – és tudatos önreflektív elemzési szakaszaival fogunk megismerkedni. 

Olyan pszichoráma jelenetet szeretnék a résztvevőkkel együtt feldolgozni, amelyben az alkotói folyamat tudatos észlelését, ezáltal a még hatékonyabb játékvezetés lehetséges változatait ismerhetjük meg.

Kiss György Ádám – kiképző pszichodráma vezető, szupervízor, playback színház vezető

A VIRÁGZÓ ÉLET LABORATÓRIUMA 

Műfaj: workshop 

Előadók: Szásziné Fehérváry Anikó, Dr. Lelkes Orsolya 

Maximális létszám: 20 fő

Milyen világba szeretnénk a COVID járvány után visszatérni? Milyen világot szeretnénk erőfeszítéseinkkel, figyelmünkkel építeni? Hogyan teremthetünk mindannyiunk számára virágzó életet úgy, hogy ez ne járjon ökológiai pusztítással? 

Ez a műhely arra hív, hogy megvizsgáld a sikerre és a jó életre vonatkozó kollektív és személyes meggyőződéseidet. Ez részben épít a járvány alatti belső tapasztalataidra: arra, aminek magadban hiányát láttad és amiből erőforrásként meríteni tudtál. 

A „virágzó élet” kérdés aktualitását számos jelenlegi gazdasági, ökológiai és lelki válságjelenség is adja, aminek az okát véleményünk szerint részben az az elterjedt szemlélet jelenti, ami a boldogságot egyenlővé teszi az élvezettel, és bátorítja a mohóságot, a materializmust és az önzést. 

A műhely során azt vizsgáljuk, hogyan fejleszthetjük az élet élvezéséhez szükséges képességeinket anélkül, hogy kárt okoznánk önmagunknak vagy másoknak, és hogyan élhetünk autonóm, kreatív életet úgy, hogy közben kapcsolataink is gazdagítóak. A szerepelmélet segítségével feltárjuk a virágzó élet belső erőforrásait és akadályait, tudatosítva azokat a belső szerepeket, amik segítik, és azokat, amik gátolják bennünk ennek megvalósulását. 

A műhely elméleti hátterét Lelkes Orsolya 2021 májusában angolul megjelent „Sustainable Hedonism. A Thriving Life That Does Not Cost the Earth” (kiadó: Bristol University Press) könyve jelenti, ami a „virágzó élet” filozófiai, pszichológiai leírásán túl ismerteti azt, hogy a pszichodráma és a szerepelmélet hogyan segítheti ennek megteremtését. Ezáltal kapcsolódik a szerző könyve a nemzetközi szakirodalomban a „pozitív pszichodrámához”, illetve a Magyarországon Max Clayton, az Australian College of Psychodrama igazgatója által bemutatott szerepelmélet és szereptréning tudástárához. Max Clayton elkötelezett tanítványaiként minderről személyes élményeket és ismereteket is szereztünk, amit szívesen osztunk meg a műhely résztvevőivel. 

Dr. Lelkes Orsolya – pszichodráma pszichoterapeuta

Szásziné Fehérváry Anikó – pszichodráma vezető

NOÉ TÖRTÉNETÉBE HÍVUNK

Műfaj: bibliodráma workshop

Előadók: Nyáry Péter, Csány Kata

Maximális létszám: 16 fő

Játszani hívunk! Megélni, belehelyezkedni, elindulni vagy megtorpanni, de játszani – végre személyesen!

Valami történik, valami megváltozik, és fogalmunk sincs, hogyan kell erre reagálni. Azt mondják, jön az özönvíz. Te is hallottad? Mit tegyünk? 

Játszani hívunk! Hol vagy ebben a történetben? Bárkát építünk! Ki segít? Hogyan kell bárkát építeni? Meddig tart ez? Hol leszünk biztonságban? Badarság az egész! Hogyan támadhat ott víz, ahol máskor alig esik! Ki mehet fel a bárkára? Meddig maradunk rajta? Itt végezzük vagy kijövünk még onnan? És ha még valaha szárazföldet érünk, milyen lesz a folytatás? Lehet-e ugyanonnan folytatni, ahol abbahagytuk? 

Ezekkel és más kérdésekkel hívunk arra, hogy Noé történetével játsszunk. Elevenedjen meg ez az elbeszélés, éljük meg közösen azt, ami ma még számunkra is közös és lezáratlan folyamat! Amikor egy bibliai szöveget eljátsszunk, akkor nemcsak színre visszük, hanem interpretáljuk is a szöveget. Hagyjuk magunkat és a szöveghez hozzátapadó, megszokott teológiai üzenetet a szöveg által akár még provokálni is. Kitesszük magunkat annak, hogy személyesen találkozzunk az „üres helyekkel” és betöltsük őket. 

Nyáry Péter – kiképző bibliodráma vezető, szupervízor 

Csány Kata – bibliodráma asszisztens

KLINIKAI SZEMLÉLETŰ SZUPERVÍZIÓ

Műfaj: szupervízió

Előadók: Dr. Ajkay Klára, Rubovszky György Zsolt 

Maximális létszám: 20 fő

A pszichodramatikus munkában egyszerre nagyon fontos, hogy valódi közelségben, kísérve vezessünk. Ugyanakkor az is egyértelmű elvárásunk magunktól, hogy végig rálássunk az egészre is, legyen az a protagonista által fölépített színpadkép vagy a csoport egésze. Továbbá határozott szakmai elvárás magunktól, hogy folytonos kapcsolatban maradjunk tudatos vezetői szerepünkkel, ami megérteni próbálja a játék menetét annak érdekében, hogy a közös szakmai tapasztalatokat, elméleti tudást is hasznosítani tudjuk munkánk során. A dramatista is dinamikusan használja különböző szerepeit, aminek érdekében azonban rendszeresen szupervízióba járunk, hogy saját spontaneitásunk és kreativitásunk tudjon növekedni.

Szupervíziónk során pszichodramatikus eszközökkel, a játékokat közösen megjelenítve fogunk dolgozni annak érdekében, hogy a fenti három szempont segítségül hívásával próbáljuk jobban megérteni a játékot meghatározó esetleges patológiát. Elsősorban tehát klinikusokat hívunk a közös munkára, ugyanakkor szeretettel várjuk azon pszichodráma vezetőket is, akik valamely játékvezetésük alkalmával elbizonytalanodtak, hogy az általuk vezetett protagonista- vagy csoportjáték valamely addig nem felfedezett pszichopatológiai jelenség miatt vált megterhelővé, esetleg akadt el.

A munka jellegéből adódóan a résztvevőktől titoktartást kérünk.

Arra kérjük a workshopon résztvevőket, hogy legyenek nyitottak valamely általuk vezetett játék megmutatására és a vele való közös munkára. 

Dr. Ajkay Klára – kiképző pszichodráma pszichoterapeuta, szupervízor

Rubovszky György Zsolt – pszichodráma vezető

… AZ ATYA, A FIÚ ÉS A SZENTLÉLEK NEVÉBEN …,

AVAGY A SZEREPELMÉLET ÚTMUTATÁSAI

Műfaj: workshop

Előadó: Zánkay András

Maximális létszám: a terem befogadóképességének 50 százaléka

Előtted van ragyogó színeivel a szinte elképzelhetetlen jelenet? A feje fölött már-már átbukó, sokemeletnyi hullám oldalán, magabiztosan és élvezettel sikló napbarnított, izmos testű szörfössel? Ki ne vágyna erre a mérhetetlen szabadságra, arra a mesteri hatékonyságra és megkérdőjelezhetetlen biztonságra, ami süt ezekből a képekből?

Konferenciánk címe figyelmünket ráirányítja a számunkra kritikus helyzetek megfelelő kezelésének és lehetőségeink kitágításának fontosságára és erős vonzására. Moreno óta tudhatjuk, hogy az életünkkel egy kreatív feladatot kaptunk. Az élet újra és újra teszteli és tréningezi spontaneitásunkat és kreativitásunkat. A „Life is what you make of it” („Az élet az, amit kezdesz vele”) bölcsessége már pólófeliratként jön szembe veled az utcán. De hogy is tudhatunk jól szörfölni az élet hullámai között? Mitől függ, hogy az elénk kerülő helyzetekre megfelelő válaszaink születnek-e?

Moreno egyik meghatározásában a pszichodrámáról úgy fogalmazott, hogy az a szociális és kulturális atom kijavítása. Workshopunkon útmutatóként a szerepelmélet – a klasszikus pszichodráma módszer egyik fontos elméleti alapja – fogalmi keretét és eszközeit fogjuk használni. Az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásával vizsgálni fogjuk lehetőségeinket, törekszünk az elénk kerülő helyzetekre adott reagálásaink, viselkedésünk és megéléseink megértésére, a megfelelő válaszok megtalálására, egy hatékony működésmód kialakítására. Igyekszünk a választási lehetőségeinkben jól eligazodni, azokat gazdagítani, tudatosságunkat és döntési képességünket fejleszteni.

Zánkay András – kiképző pszichodráma vezető, szupervízor

„ROBINSON SZIGETE”  A SZOCIÁLTERÁPIÁS SZEREPJÁTÉK MÓDSZERÉVEL

A PSZICHODRÁMA ÉS A SZOCIÁLTERÁPIÁS SZEREPJÁTÉK MÓDSZEREK KÖZÖS ÉRTÉKEI, KÜLÖNBÖZŐSÉGEI

Műfaj: workshop

Előadó: Gyurkó Pál

Maximális létszám: 12 fő

A szociálterápiás szerepjáték olyan szociális szempontokkal szembesít, amelyek egyrészt meghatározzák azt az életmintát, amely életünk adott szakaszában kirajzolódik, másrészt azokat, amelyekre szükségünk lenne a változáshoz, a fejlődéshez. A mese-, monda-, regényalakok változását, fejlődését vizsgálva hasonló eredményre jutunk. A mesékben, mondákban megjelenő életproblémák és megküzdési minták a gyermek, az ember eligazodását, fejlődését segítik. A modellként szolgáló mesékben megjelennek saját fejlődésünk korlátai, ugyanakkor megoldási lehetőségeket is kínálnak. 

Robinson Crusoe története igazi válsághelyzettel indul: Robinson hajótörést szenved és egyedül ér partot egy lakatlan szigeten (elszigeteltség). Egy ideig csak kesereg, aztán rájön, hogy… Majd felfedezi a szigetet…  A főhős utazása, kalandjai során bejárja, feltérképezi, megismeri a kozmikus teret, az új világot és saját személyiségét, mély lelki átalakulás révén találja meg a változás útját. A változás megújulást hoz a többi szereplő életében és a környezetben is. 

A szociálterápiás szerepjáték (SzTSzJ) elsődlegesen a szociálterápia, a felnőttképzés (tréningek, önismereti csoportok stb.) és a szupervízió területein jól használható önálló módszer, amely a szociális munka gyakorlatában alakult ki és fejlődött tovább. A szociális munka/szociálpedagógia cselekvési stratégiáihoz idomul, az erre a hivatásra alapvetően jellemző attitűdhöz, magatartásmódhoz igazodik. Figyelembe veszi az egyéni és szociális szükséghelyzetekben küszködő, a válságban vagy szélsőséges élethelyzetekben lévő kliensek sajátosságait. Foglalkozik az ilyen jellegű gondok létrejöttének okaival is, felderíti a változást elősegítő viselkedési formákat, lehetővé teszi segítő kapcsolatok kialakulását. A SzTSzJ játékformákat kínál saját magunk és mások észlelésének (észlelésközpontú játékok), a csoportbeli viselkedés valamint az aktuális problémák észrevételének, strukturálásának és megoldási stratégiáinak javítására (csoportcentrikus és problémacentrikus játékok). A SzTSzJ révén bővül a csoportfoglalkozáson résztvevők viselkedéskészlete, növekszik szociális kompetenciájuk. Előnyben részesíti a kliensek egészséges énrészeire való építést, ezek önsegítő és öngyógyító erőit óhajtja mozgósítani. A pszichodrámát is jól kiegészíti a ráhangolódást segítő játékokkal.

Gyurkó Pál – pszichodráma vezető, szociálterápiás szerepjáték (ASIS) képző

KÖZÖS SZÁLAK A SZEMÉLYES TÉMÁK MÖGÖTT

SZOCIODRÁMA TECHNIKÁK ALKALMAZÁSA PSZICHODRÁMA CSOPORTOKBAN 

Műfaj: módszertani workshop

Előadók: Kocsi Andrea, Durst Móni

Maximális létszám: 15 fő 

A pszichodráma színpadán gyakran jelennek meg olyan mozzanatok, amelyeknek az egyéni történeten túl fontos társadalmi vonatkozásai is vannak. A csoporttagok nem csak személyes okokból rezonálnak a protagonista problémájára, hanem mert az adott szituáció egy fontos, belénk vésődött társadalmi, intézményi struktúra megnyilvánulása is. Ezeket a  vonatkozásokat izsgáljuk, amikor szociodramatikus technikákat alkalmazunk. Ahogy a pszichodráma esetében, a szociodrámánál is egy jelenet színpadra állításával, cselekvésbe lendítésével dolgozunk a helyzet jobb megértése és a változás előmozdítása érdekében.  Szociodráma esetében azonban a hangsúlyt az egyén helyett a csoportra helyezzük, a csoport segítségével vizsgáljuk társas/társadalmi berögződéseinket, mintázatainkat. 

A pszichodráma vezető ezért olykor mérlegelhet, hogy bevet-e szociodramatikus eszközöket azzal a céllal, hogy a helyzetet mint társadalmi kérdést kontextualizálja. Ennek több előnye lehet: például az, hogy a problémamegoldás színterét tágítva leveszi valamelyest a protagonistáról a terhet, hiszen megmutatja, hogy a változtatás nem csak az ő egyéni belső munkáján múlik. Az is fontos hozadéka lehet egy-egy szociodramatikus szemléletű beavatkozásnak, hogy növeli azt a történelmi okokból nem evidens társadalmi tudatosságot, amely megnyithatja az utat a közösségek közös problémamegoldása felé. Ezen túl új perspektívát nyújthat az önismeretnek, hiszen hozzásegít önmagunk mint társadalmi lények megismeréséhez (kulturális, intézményi, társadalmi struktúrákból adódó szokásaink, habitusaink felismeréséhez). 

Arra hívjuk a gyakorló pszichodráma vezetőket, hogy vizsgáljunk meg konkrét, pszichodráma üléseken előforduló eseteket: volna-e értelme az adott pillanatban szociodramatikus technikát alkalmazni? Mi volna a hozadéka ennek, és mit veszítenénk vele? Egyáltalán, milyen technikák használhatók és hogyan? A fenti kérdések megválaszolásában a játékot követő folyamatelemzésre támaszkodunk.

Kocsi Andrea – pszichodráma vezető

Durst Móni – pszichodráma asszisztens

„SEGÍTS MAGADON, ÉS AZ ISTEN IS MEGSEGÍT…”

Műfaj: workshop

Előadók: Thoma László, Kapusy Kata

Maximális létszám: 20 fő

Jó, de melyik? És hogyan? És mi történik, ha nem segít?

A pszichodrámában az erőforrások keresése során gyakran találkozhatunk a spiritualitással, illetve a vallásosság, hit, istenképzetek sokféle formájával. Ezen a workshopon arra keressük a választ, hogyan hat a spiritualitás a megküzdési stratégiákra? Pszichodráma vezetőként hogyan segíthetjük a csoporttagokat saját spiritualitásuk megismerésére? Illetve a vezetők spiritualitása hogyan jelenik meg a csoportban, hogyan hat a csoport működésére?

A workshopon a tipikus megküzdési módok (Lazarus & Launier, Neal & Stone) egyéni sajátosságait fogjuk két eset alapján megvizsgálni, kiemelten kezelve az egyéni spiritualitás kapcsolódását. 

Foglalkozni fogunk olyan tipikus vezetői helyzetekkel is, amikor megjelenik a spiritualitás kérdése. A saját spiritualitás megismerése és megértése során az istenprezentáció szervezettségére nézhetünk rá: ennek fragmentáltsága megnehezítheti a kiegyensúlyozott működést. A workshopon arra keressük a választ, hogy milyen módon jeleníthető meg mindez a pszichodráma segítségével.

Lehetőségünk lesz azzal a kérdéssel is foglalkozni, hogy a vezetők spiritualitása milyen áttételeket, viszontáttételeket képezhet a csoport működésében.

Kapusy Kata – pszichodráma vezető

Thoma László – pszichodráma vezető, bibliodráma vezető

„ITT ÉS MOST” FÓKUSZ A PSZICHODRÁMÁBAN

– AVAGY TEGYÜK FEL A RAPPORT INTERJÚT A SZÍNPADRA! 

Műfaj: workshop

Előadók: Hornyák Ágnes, Virágh Szabolcs

Maximális létszám: 15 fő

Workshopunkon azt vizsgáljuk, hogyan tudunk mi, vezetők rámelegedni a rapport beszélgetés során megélhető, az „itt és most”-ban spontán módon feltáruló drámajátékokra. A rapport ebben a megközelítésben egy morenoi értelemben vett találkozás („kezdetben volt a találkozás”), ami az én-te, én-én, én-csoport és én-Univerzum szintjei között történik. Tehát egy olyan szcenikus helyzetről beszélünk (ilyen Fritz Perls forró szék gyakorlata is), amelyben a protagonista a vezetővel kiemelt figyelmi fókuszba kerül – ahogy Max Clayton fogalmaz: üres térbe –, ahol „tere nyílik az intuíció fejlesztésének és kifejezésének” (Clayton).

Ez a valódi „itt és most” tere, a spontaneitásé, amit Moreno a születés pillanatához hasonlít. Erre a térre közelítünk rá a workshopon, közösen keressük, hogy miként mutatja meg magát a rapport során létrejövő kapcsolódáson keresztül a protagonista témája, azaz a megszületésre váró tapasztalat. Az a hipotézisünk, hogy ha a protagonista, a vezető és a csoport egyaránt kiemelt figyelmet fordít arra, hogy éppen mire tudatosak – Perls kedvelt kérdése: „what are you aware of right now”, azaz „mire vagy tudatos éppen” –, akkor azt színpadra állítva, a játékot abból indítva valami lényegihez, igazihoz jutunk. 

Mindezt páros és kiscsoportos gyakorlatok során, saját élményen keresztül tapasztaljuk meg a résztvevőkkel közösen, majd nagycsoportban dolgozzuk fel a rapport során elcsípett testi üzenetek színpadra vitelének élményeit (milyen egy kéztördelést szerepbe helyezni, milyen egy arckaparás színpadra állítása vagy egy szerepcsere egy ujjbőrrel, amit épp tépkednek stb). A workshop végén kitekintünk azokra a lehetőségekre is, amik a fenti megközelítésből hasznosíthatók egy adott pszichodráma alkalom vagy egy egész csoportfolyamat során. 

Hornyák Ágnes – pszichodráma vezető

Virágh Szabolcs – pszichodráma vezető

KRÍZIS A CSOPORTBAN

Műfaj: workshop

Előadók: Dr. Rapcsányi Éva, Vékássy Timea

Maximális létszám: 18 fő

Minden csoportfolyamatban előfordulhatnak előre nem várt nehéz helyzetek, amelyek mind a csoporttagokat, mind a vezetőket érzelmileg jelentősen megterhelik. Ilyen lehet egy csoporttag súlyos pszichés dekompenzációja, testi betegsége vagy halála. Egy ilyen folyamat nagyon erős érzelmi bevonódást, sokszor lelkiismeretfurdalást, bűntudatot, esetenként dühöt vált ki a csoport egyes tagjaiból. Más csoporttagokban pedig az aktivitás, a mindenáron való segíteni akarás uralkodik el.  Ami biztos, hogy az addigi csoportdinamikai folyamat jelentősen megváltozik, és ennek a megváltozott csoportdinamikának a kezelése nem könnyű, különösen a kezdő vezetők számára jelent igen nagy nehézséget.

Workshopunkban néhány eset bemutatásával fogjuk demonstrálni, mit tehet a vezető ebben a helyzetben a csoportban, ill.  arra is hozunk példákat, hogy esetlegesen mit tehet a vezető a csoporton kívül.

A workshop keretében – ha erre van igény – e témában szupervíziós lehetőséget is biztosítunk a résztvevőknek.

Dr. Rapcsányi Éva – kiképző pszichodráma pszichoterapeuta, szupervízor

Vékássy Timea – pszichodráma vezető

…ÉS JÓ SEGÉDÉN-MUNKÁVAL A VILÁG TOVÁBB FORGOTT!              

Műfaj: workshop

Előadó: Szabó Gabi 

Maximális létszám: 15 fő

Az előző Kongresszusunkon azt a címet adtam a workshopomnak, hogy „Jó segédének nélkül a világ megáll a forgásában!”. Drágajó mesteremet, Max Claytont idéztem, akitől a legtöbbet tanultam a segédén-világ építéséről.

Hiszem és képviselem, hogy nemcsak a pszichodráma csoportunkban van segédén feladatunk.

Nem gondoltam, hogy ekkora próbatételt kapunk a pandémiával ebben is.

Csoportvezetői munkám az online térben is folytattam, és még erősebb célommá vált a segédén munka létrehozása, fenntartása.

A mostani workshopon azt kutatjuk a jó segédén-világ kapcsán, hogyan lehet

• frissen-könnyedén létrehozni és fenntartani a ráhangolódást, 
• új kapcsolódást ajánlani,
• bátran kísérletezni idősíkokkal, szerepekkel, énrészekkel,
• életet adni a színpadnak,
• a ráhangolódás értékét észrevenni és tovább növelni azt,
• kitágítani az értelmezést az „itt és most”-ra alapozva,
• a jól működő szerepeket keresni, visszajelezni, elismerni.

Csoportvezetőként élvezni akarom ezt, benne lenni, alakítani, a részesévé válni.

Néha akadályok kerülnek elő, de a legtöbbször hozok egy döntést, hogy be akarok vonódni, akkor is amikor valami ezt nem engedi.

Óriási lehetőségünk, hogy a csoporttagok közötti kapcsolódás, ráhangolódás, az alkotás vágya, a kifejezés biztonsága a segédén-munka által felépüljön.

A workshop is egy igazi, valóságos tere lehet ennek a jófajta segédén kapcsolódás megélésének. 

…hogy a világ élettel teli tovább foroghasson!

Szabó Gabi – kiképző pszichodráma vezető, szupervízor

HANG-HULLÁMOK HÁTÁN

EGY ONLINE ÖNISMERETI CSOPORT TAPASZTALATAI

Műfaj: előadás

Előadó: Dr. Nacsa Jánosné Dömötör Ildikó

Maximális létszám: A résztvevők száma nem korlátozott.

Idők kezdete óta a különböző kultúrák emberei hangadással fejezik ki érzéseiket, vágyaikat, így jutva megértéshez, iránymutatáshoz, valódi állapothoz. Hangunkra egyaránt hatással van a körülöttünk élő emberek hangja, valamint érzelmi és fizikai állapotunk. Hangunkban megnyilvánul létezésünk méltósága és egyedisége: nincs hozzá hasonló hangminőség a Földön. 

Azonban egyre több felnőttel találkozom, aki 

• úgy érzi, nem figyelnek rá, amikor beszél, ezért hadar, 
• egyedülálló, és munkájából adódóan is alig szólal meg, 
• magabiztosságra, gazdagabb érzelemkifejezésre vágyódik, 
• monoton hangon, halkan beszél, gátlásos, szorongó, 
• vágyik benne lenni a hangjában, mert úgy beszél, hogy mielőbb túllegyen rajta. 

Ezért útjára indítottam a Hangműhelyt, ahol hangképzési tapasztalataimat továbbadva mindenki próbálgathatja, keresheti az új hangok születését testének hangszerén. Az előadás a Hangműhely résztvevőinek élmény- és tapasztalati megosztásaiból született: 

• Hogyan léphetek ki hangadásom megszokott mintáiból egy tágasabb, szabadabb hangadás felé, ahol az élet áramlása, lendülete átélhetővé válik? 
• Születhet-e testemben új hang, ahol több hangerő, hangszín, hangterjedelem fejezi ki mindazt, aki vagyok? 
• Saját hangom megtalálása hogyan támogatja saját arcom megszületését, és önazonosságom hogyan hat hangadásomra? 
• A szerepjáték milyen lehetőséget kínál a hangadásban, s a hangadás a szerepjátékban? Hogyan teremthetek többletet hangom által? 

Dr. Nacsa Jánosné Dömötör Ildikó – pszichodráma vezető, zeneterapeuta

MŰVÉSZETI TARKA-TÜKÖR

HOLDING A PANDEMIA ALATT A PSZICHODRÁMA CSOPORTUNKBAN

Műfaj: előadás

Előadók: Pappné Szabó Anita, V. Szabó Tamás

Maximális létszám: korlátlan

„Már ezelőtt 2 hónappal a Hagia Sophia-t választottam Karolnak. Nem tudom, hogy miért kötöm hozzá az épületet, 

amit szeretnék élőben megnézni valamikor, kívül-belül. A műalkotás kapcsán Karolról eszembe jut a hagyomány,

az öröklött történelem, az ősökkel való kapcsolat, a női-férfi értékek. Emberileg példát ad a célok kitűzése és a célok

eléréséért folytatott munkájával, pozitív életszemléletével.”

(Egy csoporttag számára megfogalmazott üzenet a második művészeti tarka-tükör játékunkból) 

A pandémia ideje alatt eddig nem tapasztalt kihívásokkal szembesült mindenki, aki pszichodráma csoportot tartott. A karantén ideje alatt a kapcsolattartásban az online megoldások kaptak főszerepet. A kialakult helyzetre reagálva mi úgy gondoltuk, hogy a holding funkció erősítésével várjuk az akkor még kiszámíthatatlan személyes folytatást. A facebookon létrehozva egy zárt csoportot egy olyan izgalmas játékba kezdtünk a pszichodráma csoport tagjaival, ami nélkülözte a jelenlét hagyományos „itt és most” jellegét, ám folyamatosan ébren tartotta az érdeklődésüket, és igazi virtuális csoportélményt adott. Nem online csoport volt webkamerákkal, hanem szociális médiaplatform-kihívás sok rejtéllyel. 

Bár egy rövid időre tudtuk folytatni a csoportot az első karantén időszak után, a második karantén időszakban ismét a virtuális holding mellett döntöttünk. Kettő, lényegében hasonló játékkal próbáltuk a csoportot megtartani, amikkel a csoporttagok figyelmét fenn tudtuk tartani, és ők aktívnak tudták magukat megélni. Az előadásban ezt a két játékot mutatjuk be. 

Tapasztalataink szerint csoportunknál a keretezett tartalmas holding eredményes volt. Holding, mivel fenntartottuk, összetartottuk a csoportot. Tartalmas, mivel a csoporttagok aktív internetes részvételükön keresztül sok önismereti hozadékot is kaptak. Keretezett, mert zárt facebook-csoporton belül zajlott, valamint a karanténok után az első találkozások alkalmával megvalósultak a személyes visszajelzőkörök a játékokra fókuszálva, ahol elmondhatták saját élményeiket és felismeréseiket. 

Csoportunk esetében úgy tűnt, hogy jól döntöttünk a holding tekintetében, mivel nem történt lemorzsolódás, és idén az első személyes találkozáson gond nélkül tudtuk folytatni a megkezdett munkát a korábbi mélységben. A csoportfolyamat során és a zárás alkalmával is visszajelezték a csoporttagok, mennyire fontos volt nekik a facebookon történő kapcsolattartás, és mennyi önismereti pluszt, megtartó erőt adott az életükhöz.

Pappné Szabó Anita – pszichodráma vezető

Szabó Tamás –  pszichodráma-asszisztens

AMIKOR GYURI „GYÖRGGYEL” DIALOGIZÁL A SZÍNPADON

… AVAGY AZ ÁTTÉTEL ÉS VISZONTÁTTÉTEL MEGJELENÉSI ÉS MEGJELENÍTÉSI LEHETŐSÉGEI A PSZICHODRÁMÁBAN

Műfaj: előadás

Előadó: Rubovszky György Zsolt

Maximális létszám: korlátlan

Közös tapasztalatunk, hogy a protagonista és a csoport vezetésében meghatározó a dramatista belső megélése, ami utat teremthet a mélyebb megértés és kapcsolódás irányába. Ugyanakkor nagyon eszköztelenné is válhat egy dramatista a színpadon, amikor esetleg azt tapasztalja, hogy a protagonista legintenzívebb reakciói éppen felé vagy rá irányulnak. Az lehet ilyenkor a dilemma, hogy ha követjük a „kísérve vezetés” alapvető elvét, akkor még akár hosszas beszélgetésbe is bonyolódhatunk a protagonistánkkal…, ami nehezen illeszthető Moreno akciókatarzis köré szerveződő módszertani szemléletébe. 

Más esetben esetleg azt tapasztalja egy vezető, hogy az egyik csoporttag egy addig tőle szokatlan elégedetlenséggel vagy idealizációval vagy haraggal reagál rá. Esetleg derült égből direkt módon támadja a vezetőket, amit azzal indokol, hogy ő el volt hanyagolva, míg egyes csoporttagok szerinte jelentősen nagyobb figyelmet kaptak. Számos hasonló élményt sorolhatnánk, ami egyrészt kibillenti az egyént és a csoportot érzelmi egyensúlyából, de a vezetőt is jelentősen igénybe veheti.

Felmerül persze a kérdés, hogy egyáltalán miként lehetséges az, ami történik? Talán valamit éppen rosszul teszünk? Vagy esetleg valóban mi vagyunk a legfontosabbak a protagonistának, s a velünk kapcsolatos érzelmei, vágyai vagy egyenesen bosszúvágya mindent felülmúlóan fontossá váltak számára? 

Adódik azonban a dilemma, hogy mennyiben érdemes egy reakciót a protagonista élettörténetén belül értelmezni, és mennyiben kell a „valóság részeként”, annak verbális tartalma szerint reagálni rá. Ebben a fontos kérdésben egyedül a dramatista érzelmi reakciói, viszontáttétele lehet a vezető segítségére, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Ugyanakkor ez a kérdés természetesen fordítva is érvényes, hiszen minden intervenciónk, vagy a protagonistára/ csoportra adott – esetenként észrevétlennek tűnő – reakciónk is kimozdítja azt az érzékeny rendszert, amit a csoport tagjai, résztvevők és csoportvezetők együttesen hoznak létre.

Előadásomban – dramatikus helyzetek megjelenítésén keresztül – próbálom szemléltetni a pszichoanalitikus gondolkodás által áttételi és viszontáttételi jelenségként leírt érzelmi megélések komplex világát, amely Moreno rendszerében nem kaphatott még hangsúlyt, hiszen mindezek a gondolatok a ’nagy alapítók’ utáni diskurzus gyümölcsei. Értekezésem során különös figyelmet fordítok arra, hogy megvilágítsam, milyen intrapszichés valóságokról tanúskodhat a protagonista, illetve valamely csoporttag vezető(k) iránti markáns érzelmi reakciója. 

Rubovszky György Zsolt – pszichodráma vezető

„ILYEN NINCS ÉS MÉGIS VAN”

NÁRCISZTIKUS SZEMÉLYISÉGZAVAR AZ ÖNISMERETI CSOPORTBA

Műfaj: dramatikus előadás 

Előadó: Csáky-Pallavicini Krisztina
Maximális létszám: korlátlan

Az önismereti csoportok összeállítását a csoportvezetők részéről minden esetben felvételi interjú és gondos mérlegelés előzi meg. Ennek ellenére nem ritkán bekerülnek a csoportba olyan patológiák, amelyek kezelésére az önismereti csoport jellegénél fogva nem alkalmas. Olykor pedig olyan csoporttagok is átcsúsznak a rostán, akik később a csoport működését veszélyeztetik, acting outtal távoznak vagy azonnali pszichoterápiás intervenciót igényelnek. Ezen csoporttagok jelentős része küzd nárcisztikus patológiával. A nárcisztikus személyiségzavar széles spektrum, a jobban funkcionáló érintettek az élet számos területén mutatnak megfelelő működést, lehetnek sikeresek a munkájukban, lehet párkapcsolatuk, élhetnek kiterjedt társas életet. A jelentkező tüneteket – a munkával való krónikus belső elégedetlenséget, az üres, örömtelen párkapcsolatot vagy a baráti kapcsolatok felszínességét – könnyen érthetjük egy neurotikus probléma részének, ami alapján önismereti csoportos munkát indikálunk nekik.

Az előadó megkísérli röviden összefoglalni a nárcisztikus személyiségzavar jellegzetességeit a kurrens kleiniánus pszichoanalitikus szakirodalom alapján (Kernberg, 2018.), valamint ezzel összefüggésben bemutatni milyen pszichodramatikus technikák alkalmasak különösen a nárcisztikus patológia kezelésére (Olsson, 2018., Krüger, 2017.), milyen limitációkkal kell számolnunk az önismereti csoportos munkában a terápiás csoporthoz képest. 

Előadásomat pszichodramatikus módon bemutatott esetpéldákkal szemléltetem. Az előadás annak közelebbi megértését célozza, mi teszi a nárcisztikus személyiségzavart különösen alkalmassá arra, hogy neurotikus problémaként értsük félre, milyen jelekre érdemes felfigyelni a csoportszervezés fázisában, amik erre a patológiára utalnak. Végül a diszkusszióban lehetőség nyílik annak közös mérlegelésére, mit kezdhetünk a mégis felvett nárcisztikus csoporttaggal. 

Csáky-Pallavicini Krisztina – pszichodráma pszichoterapeuta

A COVID-JÁRVÁNY OKOZTA KORLÁTOZÁSOK HATÁSA A PSZICHODRÁMA-CSOPORTOKKAL FOLYTATOTT MUNKÁRA 2020-BAN MAGYARORSZÁGON

Műfaj: előadás

Előadók: Szathmári Edit, Ferencz Veronika, Kiss Orhidea

Maximális létszám: korlátlan

A járvány elleni védekezés részét képező, 2020-ban érvényben lévő korlátozó intézkedések alapvető hatást gyakoroltak az élet minden területére, beleértve a pszichodráma csoportokat is. Ez a helyzet egyedülálló lehetőséget teremtett arra, hogy a csoportfolyamat külső következmények okozta megszakadásának hatását vizsgáljuk, különös tekintettel magára a folyamatra és a vezetők szerepére ebben a helyzetben. 

Kutatásunkban a Magyar Pszichodráma Egyesület dramatistáit kérdeztük meg aktuálisan futó csoportjaikkal kapcsolatos tapasztalataikról online kérdőív segítségével, először az első lezárás után, majd a második hullám közepén. A kérdések kitértek a kommunikációs csatornákra, a csoportfolytonosságra, a változások kezelésére és a vezetői együttműködésre, valamint szerepcsere és tükör alkalmazásával a belső élményvilágra és tanulságokra is. Az eredményekből láthatóvá váltak a csoportfolyamat megszakadásának, majd folytatódásának rövid- és hosszútávú következményei, a csoportvezetőket terhelő nyomás hatása, valamint körvonalazódtak a lehetséges rizikó- és védőfaktorok. 

Az előadás során a kutatás eredményeit és azok interpretációját mutatjuk be.

Szathmári Edit – pszichodráma vezető

Ferencz Veronika – pszichodráma vezető

Kiss Orhidea – egyetemi docens

„AZ EGYÜTTÉLÉSRŐL ÉS A KÖZÖSSÉGRŐL SZÓLÓ ELGONDOLÁSOK EZEK”

A MORENO-FÉLE TÁRSADALMI TERÁPIA

Műfaj: előadás

Előadók: Horváth Kata,  Pados Eszter

Maximális létszám: korlátlan

Moreno elkötelezettsége a társas kapcsolatok és társadalmi viszonyok kezelésére, “gyógyítására” a kezdetektől nyomon követhető munkájában. Alapkoncepciói és alapfogalmai jórészt olyan tevékenységekből nőttek ki, amelyeket ma szociális akcióknak, társadalmi beavatkozásoknak mondanánk, vagy amelyeket a társadalomtudományi kutatásokhoz sorolunk. Ilyenek voltak például a marginális társadalmi rétegek tagjait tömörítő csoportok (bécsi menekültek és prostituáltak csoportjai), amelyeknek tagjai egymás ko-terapeutáivá váltak, majd a közös érdekképviselet kialakításáig juthattak. Vagy a kisebb-nagyobb nyilvánosság előtt megrendezett színházi események, amelyek a közönséget saját aktuális társadalmi drámáinak megalkotására ösztönözték. Illetve ilyenek a zárt  intézményi körülmények között lévő emberek (menekültek, fogvatartottak) együttélésének megkönnyítési szándékával kidolgozott kutatási és beavatkozási módszerek is.  Az emberi együttélés optimális viszonyainak kollektív kialakítására irányuló törekvés Moreno pályája elejétől megjelenik, sőt ambíció szerint “egy valódi terápiának nem lehet kisebb célja mint az egész emberiség…” Ez az ambíció különböző formákban testet is ölt Moreno munkásságának egyes állomásaiban…

Előadásunk témája Moreno társadalomképe lesz, a morenoi életmű sok szempontból háttérbe szorult szociális aspektusai. Az előadást közös gondolkodás, esetleg játék követi, azzal kapcsolatban, hogy mire inspirálnak ma, a 2020-as évek Magyarországán minket a morenoi kísérletek, munkák, gondolatok.

Az előadás az MPE által koordinált PERFORMERS nemzetközi szociodráma projekt keretében végzett kutatás eredményeit kívánja megosztani az érdeklődőkkel. Kiindulópontja az a “SZOCIOdráma – A moreno-i drámamódszertan társadalomképe” című tanulmány, amely a Táguló realitás – A szociodráma módszerei című kötetben jelenik meg.

Horváth Kata – pszichodráma asszisztens

Pados Eszter – pszichodráma asszisztens

MIRE VÁGYOM?  –  JÖVŐKÉPEK A SZÍNPADON

Műfaj: workshop

Előadók: Baják Gábor, Szásziné Fehérvári Anikó

Maximális létszám: 20 fő

A pandémiás időszak felerősíti kiszolgáltatottságunkat. Álmainkat, terveinket maga alá temetheti túlélési stratégiánk. A jelen bizonytalansága felülírhatja jövőképünket, de ez fordítva is igaz: a jövő képeinek megragadása új energiával töltheti fel jelenünket. 

Ha csak a nehézségekkel foglalkozunk, akkor csak a nehézségekre lesz rálátásunk, ha megoldásokat vázolunk, megoldások születhetnek. E munkahipotézist workshopunkon a vágyott jövő vizualizációja és megjelenítése útján tesszük próbára. 

A morenoi átmeneti tér, a színpad lehetővé teszi, hogy létrejöjjön a valóság feletti valóság (surplus reality), hogy láthatóvá váljon a láthatatlan, kimondhatóvá váljon a kimondhatatlan, és egységessé váljon az idő – múlt, jelen, jövő – észlelése.  

Workshopunkra várjuk mindazokat, akik semmiképp nem szeretnének lemondani merész terveikről, akkor sem, ha tudatában vannak az előttük álló akadályok sokaságának.  

Baják Gábor – kiképző pszichodráma vezető, szupervízor

Szásziné Fehérváry Anikó – pszichodráma vezető

MARY POPPINS A GYERMEKPSZICHODRÁMÁBAN

Műfaj: gyermekpszichodráma workshop

Előadók: Dr. Németh Csilla, Pozsár Bea

Maximális létszám: 15 fő

Mit jelent a csodavilágba csöppenés a gyermekpszichodráma keretein belül? 

Miben hasonlítanak a gyermekpszichodráma vezetők Mary Poppinsra?

Kende B. Hanna és Alfons Aichinger – a gyermekpszichodráma „anyja és atyja” – a módszer megteremtői. Módszerük alappillére a gyermek fantáziájának életre keltése és szimbolikus játékban való kifejezése. A vezetők ebbe a fantáziavilágba lépnek be, és a gyermekek igényeit és szükségleteit megértve a játék aktív mellékszereplői lesznek, akiknek feladata a gyermekek öngyógyító folyamatainak a játékban belülről való megsegítése. 

A workshop bevezető részében Mary Poppinst segítségül hívva szeretnénk közelebb hozni a gyermekpszichodráma módszerének lényegét, mely számos ponton különbözik a morenoi protagonista-centrikus technikától, és számos ponton kapcsolódik a Mérei-féle csoportjátékhoz.

A workshop második felében gyermekké válva játszunk, amíg   a „szél meg nem fordul”.

Azok jelentkezését várjuk, akiket érdekel a gyermekpszichodráma, szívesen játszanak és merülnek el a csodavilágban, és szeretnék megtapasztalni ennek inspiráló hatását.

Dr. Németh Csilla – kiképző gyermekpszichdráma pszichoterapeuta, szupervízor

Pozsár Bea – kiképző gyermekpszichodráma vezető, szupervízor