Múlt héten zajlott Brüsszelben az Eurocities és a TEPSA által szervezett Nets4Dem konferencia, melyen városok, uniós intézmények, civil társadalmi szervezetek és kutatók gyűltek össze, hogy megvizsgálják, hogyan lehet a gyakorlatban megerősíteni a demokrácia ellenálló képességét, illetve hogy a helyi kezdeményezések hogyan járulhatnak hozzá ahhoz, hogy minél többen vegyenek részt Európában a demokratikus folyamatokban.
A 200 városból 50 egyetemet/think tanket, 400 civilszervezetet és 75 önkormányzatot összekötő Nets4Dem ezen a rendezvényen három kategóriában is díjat adott át. A Magyar Pszichodráma Egyesület a “Feltörekvő innováció” díjat nyerte el a Budapest Kőbányai út 22. szociális bérházában végzett munkájáért. A Hatókör Műhely szakemberei, Hegyes Katalin, Horváth Katalin, Menyhárt Felícia és Pados Eszter egy részvételi akciókutatási projektet valósítottak meg a ház lakóival, az ott dolgozó szociális munkásokkal és akadémiai kutatókkal közösen, amelyben a szociodrámát alkalmazták kutatási módszerként.
Az Unió INSPIRE programja által finanszírozott akciókutatásban az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatói, a K22-ben dolgozó No Slum iroda szociális munkásai és maguk a lakók– korábban hajléktalanok, nevelőotthonban felnőttek és pszichés nehézségekkel élők – együtt döntötték el, mely témát kutassák. A biztonságos lakhatás témáját aztán művészeti módszerekkel dolgozták fel,majd a lakók a házzal foglalkozó szakemberekkel közös jövőképet fogalmaznak meg.
Máshol is adaptálható, művészetalapú, részvételi kutatási modell született ezzel, mely kollektív cselekvéshez, a ház számára kiírt közösségi költségvetéshez vezetett. Innováció volt a kutatók, szociális munkások és civil szereplők szoros együttműködése is.
A zsűri hivatalos értékelése ez volt:
A Magyar Pszichodráma Egyesület nyerte el a „Feltörekvő innováció” díjat a Biztonságban otthon című projektjéért – egy részvételi akciókutatásért, amelyet Budapest legnagyobb szociális bérházában végeztek.
A zsűri magasra értékelte a kiemelkedő részvételi akciókutatást, amely a lakhatás területén vizsgálja a demokratikus döntéshozatalt – egy olyan politikai területet, amely rendkívül fontos a közösségek számára, de ahol a polgárok részvétele még mindig meglehetősen ritka. A jövőbeli fejlesztések kiterjedhetnek nemcsak a közös terek irányításáról szóló döntéshozatalra, hanem egy tartósabb, részvételi és demokratikus irányítás kialakítására is, valamint annak feltárására, hogy hogyan lehetne ezt a modellt más bérházakban vagy városrészekben is alkalmazni.
A konferencián több előadó is megfogalmazta, hogy a városok továbbra is a demokrácia egyik legerősebb támaszai, mivel elég közel állnak az emberekhez ahhoz, hogy konkrét cselekvések révén helyreállítsák a bizalmat az átláthatóság, a közelség, a részvétel és a közös felelősségvállalás révén. Városi példákat mutattak be, amelyekből kiderült, hogy a részvétel akkor nyer értelmet, ha a lakosok egyértelmű kapcsolatot látnak ötleteik és a valós eredmények között.
A Hatás díjat a YUVA Egyesület nyerte el, mely Törökország első közösségi gyűlésén bevonta az izmiri lakosokat a helyi éghajlat-politika alakításába. Az Inkluzió díjat Temesvár önkormányzata kapta, mely 14–18 éves középiskolásoknak szóló részvételi költségvetési kampányt indított.A konferencia végén következett a díjátadó ceremónia, ahol Hegyes Katalin képviselte az Egyesületet, és a következő beszédet mondta el:
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A budapesti csapat nevében köszönjük ezt a kitüntetést. Nagyon örülünk, és megtiszteltetésnek tartjuk, hogy ma itt átvehetjük ezt a díjat.
Beszédem kezdetén egy pillantást vetnék Magyarországra. Nemrég választásokra került sor – 77,80 százalékos részvételi aránnyal. Ez egy erős jelzés. Ez azt mutatja: a demokrácia abból él, hogy az emberek kapcsolódnak, felelősséget vállalnak és hisznek a saját hangjukban.
És pontosan erről szól a mi projektünk is.
Demokrácia-projektünk nem a parlamentben, nem nagy pódiumokon játszódott, hanem Budapest legnagyobb, 180 lakásos bérházában. Egy olyan házban, ahol olyan emberek élnek, akiket gyakran a társadalom legalacsonyabb rétegei közé sorolnak. Sokan közülük korábban hajléktalanok voltak, gyermekotthonban nőttek fel, és gyakran tapasztalták, hogy a véleményük nem számít.
Célunk egyszerűen megfogalmazható volt, de megvalósítása nehéz:
Azt akartuk elérni, hogy az emberek elkezdjenek érdeklődni a saját életük és a házuk iránt – és megtapasztalják, hogy az elkötelezettségük változtat valamit.
Ehhez egy éven át részvételi kutatást folytattunk, amelynek során ők maguk határozták meg a kutatási kérdést, a biztonságot, és a projekt csúcspontjaként maguk gondolkodtak el a döntéshozókkal együtt a ház jövőjéről.
És most felmerül a legfontosabb kérdés: hogyan tovább?
Számunkra egyértelmű: ez a projekt nem maradhat egyedi eset. Egyrészt pályáztunk a Scaledem programnál, hogy megvalósíthassuk a kutatás eredményeképp megszületett ötletet, és csinálhassunk egy közösségi költségvetést a lakóknak. Másrészt szeretnénk továbbadni ezeket a tapasztalatokat, más házakat, más városokat, más embereket bátorítani. Mert egy demokratikus társadalomnak szüksége van olyan helyekre, ahol gyakorolni lehet a részvételt – minden nap, kicsiben és nagyban egyaránt.
Végül szeretnék köszönetet mondani:
Ennek a háznak a lakóinak – a bátorságukért, a szakembereknek a nyitottságukért,
A projektcsapatnak – kitartásukért.
És Önöknek, a zsűrinek, azért, hogy láthatóvá teszik ezt az elkötelezettséget.
Ez a díj mindazoké, akik megtanultak újra hinni magukban.
Nagyon köszönöm.
