SZMSZ

A Magyar Pszichodráma Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata (letölthető) (2016. november 17-én módosított és elfogadott SZMSZ)

 

A Magyar Pszichodráma Egyesület

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

 

 I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az Egyesület neve: Magyar Pszichodráma Egyesület

Az Egyesület neve németül: Ungarische Gesellschaft für Psychodrama

Az Egyesület neve angolul: Hungarian Psychodrama Association

Az Egyesület neve franciául: Association de Psychodrame Hongroise

Az Egyesület székhelye: 1132 Budapest, Visegrádi u. 19. IV.1.

Az Egyesület jogi személy, közhasznú.

Az Egyesület tevékenysége országos hatókörű.

A bírósági nyilvántartásba vételi végzés száma: Fővárosi Bíróság Pk. 61.284/1990.

 

II.

AZ EGYESÜLET JOGÁLLÁSA ÉS TAGSÁGA

Az Egyesület jogállása: önálló jogi személy, közhasznú szervezet.

Az Egyesületi tagság formái:

  • alapító tagság
  • rendes tagság
  • pártoló tagság (különleges jogállású tag)
  • tiszteletbeli tagság (különleges jogállású tag)

Az Egyesület tagjává választást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. Az Egyesület alapító és rendes tagja csak természetes személy lehet.

Az Egyesületi tagságról az Egyesület Közgyűlése egyszerű szótöbbséggel dönt.

A tagok jogait és kötelezettségeit az Alapszabály III. pontja szabályozza.

 

III.

AZ EGYESÜLET NYILVÁNTARTÁSAI

Az Egyesület pénzügyi nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. Az Egyesület részére juttatott adományokat a könyv szerinti értéken, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. A nem pénzeszközökben történő hozzájárulásokat a Vezetőség döntése szerint a legcélszerűbb módon kell kezelni, felhasználni, illetve értéküket megóvni.

Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használható.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.

 

IV.

AZ EGYESÜLETI VAGYON FELHASZNÁLÁSÁNAK MÓDJA

Az Egyesület vagyonáról való rendelkezés a Közgyűlést illeti meg. Az Egyesület vagyona, annak kamatai, valamint a támogatások  az Egyesület céljainak elérése érdekében használhatóak fel A vagyonnal való rendelkezés az Egyesület szerveire delegálható az elfogadott költségvetés keretein belül.

Az Egyesület támogatásokat egyéni kérelmek vagy pályázatok alapján is nyújthat.

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását a Egyesület pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az Egyesület vállalkozói tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.

 

V.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

  1. Az Egyesület szervei:

V.1. Közgyűlés

V.2. Vezetőség

V.3. Ellenőrző Bizottság

V.4. Etikai Bizottság

V.5. Tanulmányi Bizottság

V.6. Kiképzők Tanácsa

V.7. Operatív bizottságok

 

Az Egyesület tisztségviselői:

  • elnök
  • elnök helyettes
  • titkár
  • vezetőségi tagok
  • bizottságok elnökei és tagjai

A választott tisztségviselők és bizottsági tagok feladatát képezi az operatív irányítási és képviseleti feladatokon túl az Egyesület szakmai és társadalmi presztízsének megőrzése, növelése.

 

V.1. A Közgyűlés

A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve.

A Közgyűlés a hatályos jogszabályoknak megfelelően gondoskodik az Egyesület céljainak megvalósításáról, az Egyesület működtetéséről a gazdálkodási rendnek megfelelően.

A Közgyűlés helyét, idejét a Vezetőség állapítja meg, a Vezetőség nevében az elnök hívja össze. A meghívót az Elnök Elnökség – legalább 30 nappal a kitűzött időpont előtt – írásban megküldi a tagoknak a tárgy és a napirendi pontok megjelölésével, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt Közgyűlés helyének és időpontjának pontos megjelölésével. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.

Írásbeli meghívónak és értesítésnek kell tekinteni az e-mail formájában küldött meghívót, értesítést.

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50%-a + egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták.

A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az alábbi témákat:

  • Alapszabály módosítása,
  • tagok kizárása, elnök és vezetőség tagjainak visszahívása,
  • más szervezetekkel való összeolvadás, feloszlás, megszűnés.

A fenti esetekben a Közgyűlés nyílt, minősített többségi szavazással (a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazattöbbségével) dönt.

A Közgyűlés a választott bizottságok tagjait, valamint választott tisztségviselőit titkos szavazással választja.

Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.

Szavazategyenlőség esetén addig kell ismételni a szavazást, ameddig a kellő támogató többség ki nem alakul.

A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz. Ellenkező döntés hiányában a Közgyűlés levezető elnöke az Egyesület elnöke.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 8:1. § 1. pont], (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület Közgyűlésének vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A Közgyűlés, Vezetőség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást (Határozatok Könyve), mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület titkára látja el.

A Közgyűlés, Vezetőség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület honlapján közzéteszi, amennyiben a kifüggesztés személyes adat sérelmével nem jár. A honlap, amelyen a közzététel történik: www.pszichodrama.hu

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet, kivéve, ha ez személyes jogokat sért.

A Közgyűlés www.pszichodrama.hu honlapján nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak  igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi és közhasznú beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

 

A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

  1. Megválasztja az Egyesület vezető testületeit: a Vezetőséget, valamint tisztségviselőit: az elnököt, elnökhelyettest, titkárt; továbbá a Tanulmányi Bizottság elnökét, valamint az SZMSZ szerinti Bizottságok tagjait
  2. Határoz a Vezetőség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet a Vezetőség köteles képviselni. Tárgyalja a Vezetőség által előterjesztett indítványokat.
  3. Jóváhagyja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb testületek hatáskörébe nem sorolt egyéb szabályzatait.
  4. Az Elnök Elnökség javaslata szerint dönt a tagfelvételi kérelmekről.
  5. Meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét.
  6. A Vezetőség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek megválasztása ügyében.
  7. A Vezetőség előterjesztése alapján tiszteletbeli elnököt választhat.
  8. Elfogadja a Vezetőség éves beszámolóját. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg, legkésőbb a tárgyévet követő év 150. napjáig a Közgyűlés döntése alapján történik.
  9. Jóváhagyja az Egyesület éves költségvetését, éves szakmai tervét.
  10. Határoz más egyesülettel való egyesülésről, valamint több egyesületté való szétválásról, jogutód nélküli megszűnésről.
  11. Visszahívja a tisztségviselőket, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak, és elfogadja lemondásukat.
  12. Utasítja és beszámoltatja az Egyesület vezető tisztségviselőit.
  13. Jóváhagyja az olyan szerződést, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az Ellenőrző Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt. Kivételt képeznek: az egyesület kiképzővel kötött képzési szerződései, melyek pszichodráma, bibliodráma és gyermekdráma képzések megtartására vonatkoznak, illetve az erre feljgosító keretszerződésekre, valamint a pszichodráma, bibliodráma, gyermekdráma képzésbe járó egyesületi tagokkal kötendő, a képzésre vonatkozó szerződések. A felsorolt szerződések tekintetében a Közgyűlés jóváhagyása nem szükséges, az megadottnak tekintendő.
  14. Határoz egyesületi tag kizárásáról.
  15. A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők, ellenőrző bizottsági tagok vagy más egyesületi szerv tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.

 

V.1.2. Tag kizárására vonatkozó eljárás

A Közgyűlés kizárhatja az Egyesület tagjai közül:

  • azt, aki az Egyesülettel szembeni lényeges kötelezettségének önhibájából, felszólítás ellenére nem tesz eleget,
  • azt a tagot, aki két éven keresztül az Elnök írásbeli felszólítása ellenére elmaradt legalább egy év tagdíj megfizetésével,
  • azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott,
  • azt, aki az egyesületi tagságához súlyosan méltatlan magatartást tanúsít és a tagságra érdemtelenné válik,
  • az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal, Képzési Renddel, Etikai Kódexszel, SZMSZ-szel, valamint az Egyesület szerveinek döntéseivel össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

A tag kizárási eljárás megindítását az egyesület bármely tagja vagy Bizottsága  indokainak megjelölésével írásban kezdeményezheti az Egyesület Vezetőségénél.  A kizárási eljárás megindításáról a Vezetőség következő ülésén dönt.  A kizárási eljárás megindításáról szóló vezetőségi döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

A döntést követően az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott érveket, annak bizonyítékait közölni kell igazolható módon, 30 napon belül. Lehetőséget kell biztosítani számára – kivéve tagdíj elmaradás miatti kizárás esetén – arra, hogy védekezését, érveit előadja 30 napon belül.

A kizárási eljárást a Vezetőség folytatja le. Az eljárás során az eljárás alá vont tagnak a Vezetőség lehetőséget biztosít személyes meghallgatás formájában arra, hogy védekezését, érveit előadja. Az eljárás során a Vezetőség iratokat, bizonyítékokat szerezhet be, kikérheti az Egyesület érintett szerveinek véleményét az ügyben.

A kizárási eljárás eredményéről a kizárást kezdeményezőt és a kizárási eljárás alá vont tagokat a Vezetőség a döntés meghozatalától számított 8 napon belül értesíti.

Az eljárást a Vezetőség lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb egy éven belül befejezi. Az eljárás lezárásaként a kizárási indítványról a Vezetőség határoz. Amennyiben a kizárásra irányuló Vezetőségi eljárás eredményeként a Vezetőség a kizárást nem támogatja, akkor a kizárásra irányuló eljárás a Vezetőség határozatával megszűnik.

Amennyiben a kizárási eljárást a Vezetőség egy éven belül nem fejezi be, akkor az eljárás megszűnik.

Kizárásra vonatkozó döntési javaslatát a Vezetőség a meghozatalától számított 15 napon belül a Közgyűlés elé terjeszti.

A tag kizárásáról a Közgyűlés a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével határoz.

A kizárt tag a kizárásról szóló Közgyűlési határozatot az értesüléstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül bíróság előtt keresettel megtámadhatja. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe tartozik.

A kizárásról szóló, részletes indoklással ellátott, valamint jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást tartalmazó határozatot az Egyesület elnöke küldi meg postai úton az érintett tagnak a döntés meghozatalától számított 15 napon belül.

 

V.2. A Vezetőség működése, feladatai

A Vezetőség az Egyesület általános ügydöntő, ügyvezető szerve.

A Vezetőség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselőinek minősülnek.

A Vezetőség tagjai kötelesek megismerni az Egyesület Alapszabályát, SZMSZ-ét, Képzési Rendjét, Etikai Kódexét és egyéb alapdokumentumait, továbbá kötelesek működésük során ezeket betartani és másokkal is betartatni.

A Közgyűlések közötti időszakban a Közgyűlés hatáskörét (a kizárólagos hatáskör kivételével) a Vezetőség gyakorolja.

A Vezetőség az elnökből, az elnökhelyettesből, a titkárból és a Közgyűlés által meghatározottan 7-10 tagból áll.

A Vezetőség tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással három év időtartamra választja.

A Vezetőség rendszeresen, az ügyek viteléhez szükséges gyakorisággal, de évente legalább három alkalommal ülésezik. A Vezetőséget – bármely vezetőségi vagy bizottsági tag kérésére vagy javaslatára – az elnök hívja össze. Az ülések napirendjét 8 nappal a meghirdetett időpont előtt írásban közli az érintettekkel. Az ülések nyilvánosak.

A Vezetőség határozatképes, ha ülésén a Vezetőségnek legalább az 50 %-a jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.  A Vezetőség határozatait meghozataluk után 8 napon belül az érintettekkel közölni kell (elektronikus vagy postai levélben), melynek másolati példányát az irattárban kell elhelyezni. A határozatok érintettekhez való eljuttatása az Elnök hatáskörébe tartozik.

A Vezetőségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok, meghívottak hívhatók meg. Amennyiben az ülésen az Egyesület valamely szervének előterjesztése van napirenden, akkor az Elnök minden esetben meghívja az előterjesztőt szervezet képviselőjét, tagjait.

Határozatképtelenség esetén az ülés megtartható, de döntésre nem jogosult.

A Vezetőség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

A Vezetőség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. A Vezetőség döntéseiről két Közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.

A Vezetőség tagjai elleni kártérítési ügyében a Közgyűlés dönt.

 

Vezetőségi hatáskörbe tartozik:

  1. a határozathozatal az Egyesület egészét érintő, illetve az Egyesület tagjaira vonatkozó bármely – nem a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó – kérdésben,
  2. a gondoskodás az Egyesület működését biztosító intézkedések meghozataláról,
  3. az Egyesület más szerv hatáskörébe nem sorolt működési előírásainak elkészítése,
  4. előterjesztések megfogalmazása az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben a Közgyűlés számára,
  5. döntés tag kizárására irányuló eljárás megindításáról,
  6. egyéb tagsági viszonyt (pl. pártoló tag, tiszteletbeli tag) megszüntető határozat meghozatala;
  • javaslattétel a Közgyűlésen a tiszteletbeli tagságra és a tiszteletbeli elnök megválasztására,
  • döntés az Egyesület vagyonát érintő kérdésekben, szerződések megkötésében az esetenként 300.000.- azaz, Háromszázezer Ft-ot meghaladó ügyekben,
  • döntés ingyenes vagyonátadásról vagy támogatás odaítéléséről a Közgyűlés felhatalmazása alapján,
  • döntés a Pszichodráma Újság megjelentetéséről, a megjelenéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról.

A vezetőség tagjai kötelesek aktívan részt venni a vezetőség munkájában. Kötelesek feladatokat vállalni és azokat határidőre elvégezni, a végrehajtásról a Vezetőségnek beszámolni.

A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik a vezetőségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új vezetőségi tagot választ. Az időközben választott új vezetőségi tag megbízatása a már hivatalban lévő vezetőségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.

A vezetőségi tag tartós akadályoztatása esetén köteles jelezni, hogy nem tudja feladatait ellátni, és kérni a Közgyűlés döntését mandátumáról illetve új vezetőség tag megválasztásáról. Amennyiben akadályoztatása esetén a vezetőségi tag önként nem mond le tisztségéről – vagy ennek megtételére nem képes – az Elnök kezdeményezheti a vezetőségi tag visszahívását.

V.2.2. Elektronikus döntéshozatal

A Vezetőség szükség esetén, az Elnök kezdeményezésére, ülés összehívása nélküli elektronikus döntéshozatalt rendelhet el. A döntés kezdeményezésére a vezetőség tagjai részére – az Egyesületnek megadott email címükre – határozati javaslat kiküldésével kerül sor. Elektronikus döntéshozatal esetén a tagok a határozati javaslat kiküldésétől számított 8 napon belül adhatják le szavazataikat. Az Elnök a szavazást a 8. napot követő napon, vagy amennyiben minden tag leadta szavazatát, akkor az utolsó szavazat beérkezését követő napon lezárja.

A határozatképességre és a döntéshozatali szavazati arányra az általános szabályok vonatkoznak. A szavazás lezárását követő 3 napon belül az elnök elektronikus úton értesíti a tagokat a szavazás eredményéről. A határozat dátuma a szavazás lezárást követő nap. Amennyiben a szavazás eredményes volt, akkor az elnök az elfogadott határozatot a szavazás lezárását követő nap dátummal látja el és aláírásával hitelesíti. Elektronikus döntéshozatalnál a döntési folyamatot írásban dokumentálni kell és a Vezetőség iratainál kell elhelyezni.

 

V.3. Az elnök

Az elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 3 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki ellátja az Egyesület képviseletét.

Az elnök hatásköre:

  1. képviseli az Egyesületet harmadik személyek előtt
  2. ellátja a képviseletet az Egyesület bármely médiában történő megjelenésével kapcsolatban, az Egyesület médiában való megjelenésével kapcsolatos feladatokat az Elnök delegálhatja az egyesület tagjaira. Amennyiben a tagokhoz az Egyesületet érintő kérdésben tesznek nyilatkozatot bármely médiában, az előzetesen kötelesek az Elnöknek bejelenteni.
  3. az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,
  4. a vezetőség elé terjesztendő döntési javaslatok előkészítése,
  5. az Egyesület évi költségvetésének elkészítése és a Közgyűlés elé terjesztése,
  6. az Egyesület éves beszámolójának előkészítése, Közgyűlés elé terjesztése,
  7. a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése,
  8. az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki, vezetőségi, bizottsági, munkacsoportok által készített beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi Közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére; az iratokba való betekintés bárki számára lehetséges az Egyesület ügyintézőjével való előzetes egyeztetés után, az Egyesület irodájában,
  9. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Vezetőség vagy Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala,
  10. Közgyűlések összehívásának előkészítése, napirend összeállítása, Közgyűlés összehívása,
  11. részvétel a Közgyűlésen és válaszadás a feltett kérdésekre,
  12. a tagság nyilvántartása,
  13. az Egyesület határozatainak, szervezeti iratainak nyilvántartása, könyveinek vezetése,
  14. az Egyesület működésével kapcsolatos iratok irattárazása, őrzése,
  15. levezető elnök hiányában vezeti a Közgyűlést, továbbá a Vezetőség üléseit;
  16. a Vezetőség ülései közötti időszakban intézkedik a halaszthatatlan ügyekben;
  17. szükség szerint összehívja a Vezetőséget;
  18. a Vezetőség tagjainak megbízást ad az egyes célfeladatok elvégzésére;
  19. ellenőrzi a jogszabályok és az Alapszabály megtartását;

valamint a vezető szerv határozatainak végrehajtását és tisztségviselők működését;

  1. éves beszámoló tervezetet készít, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjeszti;
  2. az Egyesület Közgyűlésének és a Vezetőségnek a határozatairól olyan nyilvántartást vezet a Határozatok Könyvében a 6.1.11. pont szerint, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható
  3. a Közgyűlés és a Vezetőség határozatait az Alapszabály IV.6.1.11., IV.6.2.4. és IV.6.2.7. pontjaiban részletezett módon közli az érintettekkel;
  4. ha ez mások vagy az Egyesület jogát vagy jogos érdekét nem sérti vagy veszélyezteti,

a Közgyűlés és a Vezetőség által meghozott határozatokat, valamint az Egyesület

beszámolóit az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza.

  1. munkáltatói jogot gyakorol az Egyesület munkavállalói felett,
  2. esetenként 300.000.- azaz Háromszázezer Ft-ot meg nem haladó ügyekben utalványoz,
  3. rendelkezik az Egyesület bankszámlája felett a 2. pontban részletezettek szerint,
  4. dönt az Egyesületnek a tagsággal való bármilyen célú kapcsolattartásának kérdéseiről, engedélyezéséről,
  5. az Elnök kezdeményezheti a vezetőségi tag visszahívását.

 

Az Egyesület elnökét akadályoztatása esetén a Közgyűlés által választott elnökhelyettes helyettesíti.  Az Elnökhelyettes döntéseiről az Elnököt köteles tájékoztatni.

Az Elnök visszahívható, visszahívását az Elnökhelyettes kezdeményezheti.

Az elnök munkáját az Elnökhelyettes és titkár segíti. Az elnök kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyekben az Elnök feladatait az elnök, az elnökhelyettes és a titkár egymás között megosztva végzi, az elnök irányításával, az elnök önálló képviseleti jogát nem sértve.

Az elnökhelyettessel és titkár az elnökkel tanácsadó jelleggel az elnök által meghatározott időben és módon csoport megbeszélést tart.( Elnöki tanácsadó csoport)

Az elnöki tanácsadó csoport  megbeszélései határozatképesek, ha azon valamennyi tag jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A csoport az elnök által meghatározott időközönként ülésezik. Az elnöki tanácsadó csoport döntéseit az elnök figyelembe veszi a döntése meghozatalánál.

 

Az elnöki tanácsadó csoport munkájáról, döntéseiről az elnök a saját tevékenységéről szóló beszámoló keretében  a soron következő vezetőségi ülésen beszámol a Vezetőségnek.

A Vezetőség az Elnök elvégzett tevékenységét határozatával elfogadhatja, illetve az Elnököt további feladatok elvégzésével bízhatja meg.

 

V.4. Az elnökhelyettes

Az elnök feladat- és hatáskörét – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes látja el. Az elnökhelyettes mindazon feladatokban intézkedésre jogosult, amelyek az elnök hatáskörébe vagy feladatkörébe tartoznak.

Az elnökhelyettes végzett tevékenységéről az elnöknek köteles beszámolni.

Az elnök tartós akadályoztatása esetén az elnökhelyettes ellátja az elnöki teendőket mindaddig, amíg a Közgyűlés ismételten elnököt nem választ.

Az elnökhelyettes tagja a Vezetőségnek.

 

V.5. A titkár

Az Egyesület Titkára az Egyesület elnökével egyetértésben folyamatosan vezeti az Egyesület adminisztratív munkáját. Tevékenységére az Egyesület működési előírásai vonatkoznak. A titkár tagja a Vezetőségnek.

A titkár feladatai:

  1. operatív és adminisztratív ügyekben képviseli az Egyesületet az elnök utasítása alapján,
  2. az elnök konzultánsaként működik,
  3. az elnök akadályoztatása esetén vezetheti a Közgyűlést és/vagy az Elnök ülését,
  4. az elnök távollétében a Vezetőségi üléseket levezetheti,
  5. tájékoztatja az egyesületi tagokat az Egyesület munkájáról,
  6. az Elnök munkáját operatívan és a nyilvántartások vezetésével segíti,
  7. kapcsolatot tart az Egyesület külső megbízottaival,
  8. ellátja az elnök, az Elnök vagy a Vezetőség által ráruházott feladatokat,
  9. kezeli az Egyesület pénztárát, amennyiben az Egyesület nem választ pénztárost.
  10. a VII.2. pont szerint rendelkezik az egyesület bankszámlái felett az Elnökkel.

 

VI.6. Ellenőrző Bizottság

Az Ellenőrző Bizottság az Egyesület felügyeleti szerve, amelynek tagjait a Közgyűlés választja három éves időtartamra. Feladata a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése, a működés törvényességének felügyelete.

Az Ellenőrző Bizottság feladatai különösen:

  1. a Közgyűlésre benyújtandó előterjesztések vizsgálata és az azzal kapcsolatos álláspont ismertetése a Közgyűlésen,
  2. Az egyesület működésének időszakos ellenőrzése a Bizottság által minden év május 31-ig elfogadott ellenőrzési terv szerint,
  3. az éves szakmai, pénzügyi és közhasznúsági beszámoló ellenőrzése, az éves működés vizsgálata és a vizsgálatok, ellenőrzés eredményéről beszámoló a Közgyűlésnek minden év május 31-ig,
  4. az éves költségvetést és beszámolót előzetesen véleményezni és véleményét a Közgyűlés elé terjeszteni
  5. törvénytelen vagy alapszabály ellenes működés esetén az elnök és a Vezetőség figyelmének felhívása a szabálytalanságra,
  6. szükség esetén a Közgyűlés összehívásának kezdeményezése, vagy amennyiben az Elnök az összehívási indítványnak 30 napon belül nem tesz eleget, akkor a Közgyűlés összehívása.

Az Ellenőrző Bizottság feladatainak ellátása érdekében jogosult:

  • Ellenőrzési és véleményezési céllal betekintést nyerni az egyesület minden (pénzügyi, tanulmányi, irodai stb.) nyilvántartásába, elszámolásába, okiratába
  • Az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy az általa delegált ellenőrző bizottsági tag, illetve az ellenőrző bizottság elnöke által megbízott szakértő jogosult részt venni a vezetőség, ülésein, illetve betekintést nyerni a Vezetőség üléseinek jegyzőkönyveibe és határozataiba
  • ingyenes vagyonátadás, támogatás odaítélése esetén előzetes állást foglalni és véleményét a Vezetőség elé terjeszteni
  • az Egyesület ügyeiről felvilágosítást kérni, az Egyesület üzleti könyveit, iratait, a pénzkezelés és utalványozás rendjét megvizsgálni.

 

Az Ellenőrző Bizottság testületként jár el, soraiból alakuló ülésén elnököt választ. Az Ellenőrző Bizottságot, mint testületet az Ellenőrző Bizottság elnöke képviseli.

Az Ellenőrző Bizottság tagjai a Vezetőség ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek. Amennyiben jogszabálysértést vagy súlyos mulasztást észlelnek, kötelesek a Közgyűlést összehívását kezdeményezni és tájékoztatást adni a tapasztaltakról.

Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, amennyiben az személyiségi jogokat nem sért, üléseiről sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza.

A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni – neve feltüntetése mellett – a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.

Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

Az Ellenőrző Bizottság elnöke köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

  1. a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,
  2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet (Vezetőség vagy Közgyűlés) az Ellenőrző Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

 

V.6.1. Az Ellenőrző Bizottság szervezeti felépítése

Az Ellenőrző Bizottság 3 tagú testület, amely egy elnökből és két tagból áll.

Az elnököt a tagok választják a megválasztást követő első alakuló ülésen.

Az Ellenőrző Bizottságot az Egyesület Vezetőségének üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.

 

V.6. 2. Az ülések gyakorisága, határozatképesség, a döntéshozatal módja :

A Bizottság üléseit az általa elfogadott munkaterv szerint, de legalább évente egyszer tartja.

Az ülések helye rendesen a Magyar Pszichodráma Egyesület irodája. Ettől közös megegyezéssel a bizottság tagjai eltérhetnek.

Az ülések napirendjét a Bizottság feladatainak figyelembe vételével és a tagok előzetes javaslatának megfelelően az elnök állítja össze.

A rendes üléseken túl az Ellenőrző Bizottság bármely tagjának kérésére rendkívüli ülés hívható össze.

Az ülést az Ellenőrző Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hívja össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. Írásos meghívásnak tekintendő az e-mail formájában történő meghívás is.

Amennyiben az ülés összehívására sürgősséggel és/vagy szóbeli értesítéssel kerül sor, és ebből az okból az ülést nem lehetséges szabályszerűen összehívni, valamennyi tag jelenléte esetén a tagok dönthetnek úgy, hogy az ülés megtartása ellen kifogást nem emelnek, ez esetben a nem szabályszerűen összehívott ülés megtartható.

Az ülés sürgősség nélkül is összehívható rövid úton, a 8 napos időköz figyelmen kívül hagyásával, amennyiben az ülésen valamennyi tag megjelenik és az ülés megtartása ellen kifogást nem emel.

A bizottsági ülések nyilvánosak, ha ez az Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. Személyes adatok védelme érdekében, vagy egyéb fontos okból, az elnök zárt ülést rendelhet el.

Az Ellenőrző Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

A Bizottság munkarendjét maga határozza meg.

Az Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha legalább az elnök és egy tag jelen van. Ebben az esetben határozatait egyhangúlag hozza meg.

A határozatokat az érintettekkel az Ellenőrző Bizottság elnöke írásban közli. A határozatokat az Egyesület elnöke által vezetett Határozatok Könyvébe kell bevezetni. A Határozatok Könyvének tartalmára és a határozatok nyilvánosságra hozatalára az Alapszabály IV. fejezetének 6.1.11. pontjában foglalt rendelkezések az irányadók.

Az Ellenőrző Bizottság feladata az Egyesület Alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete. Működéséért a Közgyűlésnek felel.

Az Ellenőrző Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tájékoztatja a Közgyűlést.

 

V.6. 3. Az ülések rendje

Az ülések a napirend egyeztetésével kezdődnek. Az elnök ismerteti az előzetesen megküldött napirendet, amit az ülésen jelen levő bármely tag kérésére kiegészítenek.

Az elnök a jelenlevő tagok egyikét felkéri a jegyzőkönyv vezetésére. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az elnök írja alá.

A felmerülő feladatokat a Bizottság tagjai feloszthatják maguk között. A vállalt feladatokat, felelősöket, a feladatokban közreműködőket és a határidőket az ülés jegyzőkönyvében rögzítik.

Az elvégzett feladatokról készült beszámolók elfogadásáról a Bizottság határozattal dönt. A beszámolók egy példányát – a név szerinti állásfoglalást feltüntetve és aláírásukkal hitelesítve – nyolc napon belül a Határozatok Könyvében elhelyezik.

A Bizottság további döntéseit a jegyzőkönyvben rögzítik, és bevezetik a Határozatok Könyvébe. A jegyzőkönyvet, illetve a Határozatok Könyvébe bevezetett határozatokat a Bizottság elnöke hitelesíti.

 

V.6.4. Az Ellenőrző Bizottság tevékenysége

A Bizottság minden év május 31-ig meghatározza az adott év ellenőrzési tervét: az ellenőrzendő területeteket (ellenőrzési projekteket), az ellenőrzési projektek éves ütemezését.

Ez egyes ellenőrzési területekhez (projektekhez) tartozó pontos feladatokat, felelősöket és határidőket legkésőbb az ellenőrzési projekt indítása előtt tíz nappal a Bizottság meghatározza.

Az ellenőrzési projektben érintett egyesületi szerveket, személyeket az ellenőrzés előtt legalább harminc nappal tájékoztatja az ellenőrzés rendjéről.

Az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy az elnök által megbízott bizottsági tag jogosult tanácskozási joggal részt venni az Egyesület Vezetőségének ülésén.

 

Az elnök vagy az általa megbízott bizottsági tag folyamatosan tájékoztatja az Elnöket az Elnöki ülésen a bizottság munkájáról, az ellenőrzött területekről, felhívja az Elnök figyelmét az észlelt hiányosságokra és problémákra.

A Bizottság elnöke a soron következő bizottsági ülésen tájékoztatja a Bizottság tagjait a vezetőségi és más választott testületi üléseken szerzett tapasztalatokról.

 

V.6.5. Az ellenőrzés főbb területei

Az Ellenőrző Bizottság fő feladata a Magyar Pszichodráma Egyesület törvényes működésének felügyelete. Ennek biztosítására a Bizottság általános ellenőrzési tervet készít. Amennyiben a Bizottság ellenőrzési tervet nem fogad el, vagy nem fogad el eltérő tartalmú ellenőrzési tervet, akkor az általános ellenőrzési terv szerint folytatja munkáját.

Általános ellenőrzési terv

  1. A következő területek ellenőrzésére évente sor kerül minden év április 30-ig:
    • közhasznúsági jelentés, benne éves beszámoló előzetes elfogadása,
    • adók és járulékok befizetésének ellenőrzése,
    • köztartozás mentesség ellenőrzése,
    • szerződések nyilvántartásának ellenőrzése.
  2. Egyéb éves ellenőrzési tevékenység:
    • KSH éves adatszolgáltatás megtörténte minden év május 31-ig,
    • adóbevallások megtörténte minden év május 31-ig.
  3. A következő területek ellenőrzésére legalább évente sor kerül a Bizottság által meghatározott időpontban:
    • közhasznúsági jelentés tartalmi része,
    • szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása,
    • szerződések megléte és nyilvántartása,
    • 200 ezer Ft feletti számlákhoz szerződések megléte,
    • pályázatok kezelése, iktatása, elszámolása
    • pályázati támogatásról szóló beszámolók időbeli és hiánytalan elkészítése,
    • pályázati támogatások szükség szerinti elkülönített kezelése,
    • adományok elkülönített kezelése,
    • támogatásokról szóló igazolások vagy szerződések megléte,
    • adományokról adóigazolás és NAV felé nyomtatvány megléte,
    • egyéb NAV-bejelentések megtörténte,
    • bizonylatolási rend vizsgálata,
    • házipénztár nyilvántartásának és kezelésének ellenőrzése.
  1. Az ellenőrzés további területei, amelyeket a Bizottság három éves ciklusán belül legalább egy ízben ellenőriz:
    • tagság nyilvántartása,
    • iratok iktatása, archiválása,
    • munkatársak munkaköri leírásának megfelelő munkájának vizsgálata,
    • pénzügyi lekötések ellenőrzése.

V.6.6. Elektronikus döntéshozatal

A Bizottság elnöke szükség esetén ülés összehívása nélküli elektronikus döntéshozatalt rendelhet el. A döntés kezdeményezése a Bizottság tagjai részére az Egyesület felé megadott email címükre határozati javaslat kiküldésével kerül sor. Elektronikus döntéshozatal esetén a tagok a határozati javaslat kiküldésétől számított 8 napon belül adhatják le szavazataikat. Az elnök a szavazást a 8. napot követő napon vagy amennyiben minden tag leadta szavazatát, akkor az utolsó szavazat beérkezését követő napon lezárja.

A határozatképességre és döntéshozatali szavazati arányra az általános szabályok vonatkoznak. A szavazás lezárást követő 3 napon belül az elnök elektronikus úton értesíti a tagokat a szavazás eredményéről. A határozat dátuma a szavazás lezárást követő nap. Amennyiben a szavazás eredményes volt, akkor az elnök az elfogadott határozatot a szavazás lezárását követő nap dátummal látja el és aláírásával hitelesíti. Elektronikus döntéshozatalnál a döntési folyamatot írásban dokumentálni kell és a Bizottság iratainál kell elhelyezni.

 

V.7.  Etikai Bizottság

Az Etikai Bizottság az Egyesület választott szerve, amelynek 3 tagját a Közgyűlés választja három éves időtartamra. A Bizottság elnökből és két tagból áll, elnökét tagjai sorából maga választja.

Az Etikai Bizottság a Közgyűlés, illetve a Vezetőség megbízásából vizsgálja az Egyesületben folyó tevékenységeket, megállapításairól a megbízónak jelentést készít. Működésére az Egyesület működési előírásai vonatkoznak. Munkáját az Etikai Bizottság Eljárásrendje szerint végzi.

Az Etikai Bizottság testületként jár el, a Bizottságot az Bizottság elnöke képviseli.

Az Etikai Bizottság javaslatait és döntéseit az érvényben levő etikai kódexre , a szakmai-etikai elfogadott gyakorlatra, az egyesület szellemiségére és saját erkölcsi megfontolásaira tekintettel, egyedi elbírálás alapján hozza.

Az Etikai Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. Amennyiben a Bizottság másként nem határoz, akkor rendes üléseit negyedévente tartja.  Munkáját éves munkaterv alapján végzi. Az ülést a Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hívja össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével.

A Bizottság Munkarendjét maga határozza meg, tevékenységét az általa kialakított és elfogadott Eljárásrendjében foglaltak szerint végzi.

Az Etikai Bizottság elmarasztalást és szankciót a Vezetőséggel együtt alkalmazhat.

V.7.1. Az ülések összehívásának rendje

Az ülést az Etikai Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hívja össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. Írásos meghívásnak tekintendő az e-mail formájában történő meghívás is.

Amennyiben az ülés összehívására sürgősséggel és/ vagy szóbeli értesítéssel kerül sor és ebből az okból az ülést nem lehetséges szabályszerűen összehívni, valamennyi tag jelenléte esetén a tagok dönthetnek úgy, hogy az ülés megtartása ellen kifogást nem emelnek, ez esetben a nem szabályszerűen összehívott ülés megtartható.

Az ülés sürgősség nélkül is összehívható rövid úton, a 8 napos időköz figyelmen kívül hagyásával, amennyiben az ülésen valamennyi tag megjelenik és az ülés megtartása ellen kifogást nem emel.

Az ülések helye rendesen a Magyar Pszichodráma Egyesület irodája. Ettől közös megegyezéssel a bizottság tagjai eltérhetnek.

Az ülések napirendjét az elnök a Bizottság feladatainak figyelembe vételével és a tagok előzetes javaslatának megfelelően állítja össze.

A rendes üléseken túl az Etikai Bizottság bármely tagjának kérésére rendkívüli ülés hívható össze.

Az ülésen szavazati joggal részt vesz az Etikai Bizottság elnöke és két tagja.

Az ülésre szükség esetén – az érintett témák figyelembe vételével – hívhatnak meghívottakat, érintetteket.  A meghívott személyeknek szavazati joga nincs, jelenlétük és részvételük terjedelméről, tartalmáról az elnök dönt.

V.7. 2. Az ülések rendje

Az ülések a napirend egyeztetésével kezdődnek. Az elnök ismerteti az előzetesen megküldött napirendet, amit az ülésen jelen levő bármely tag kérésére kiegészítenek.

Az elnök a jelenlevő tagok egyikét felkéri a jegyzőkönyv vezetésére. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az elnök írja alá.

A felmerülő etikai kérdések megtárgyalását a Bizottság ülésein végzi. Javaslatait, döntéseit a jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet, határozatokat a Bizottság elnöke hitelesíti.

A bizottsági ülések a személyes adatok védelme érdekében zártak. Nyilvános ülést az elnök kivételes esetben elrendelhet, amennyiben ez az Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét, személyes adatok védelmét nem veszélyezteti.

A Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

A Bizottság határozatképes, ha legalább az elnök és egy tagja jelen van. Ebben az esetben határozatait egyhangúlag hozza meg.

A határozatokat az érintettekkel az Etikai Bizottság elnöke írásban közli. A Bizottság munkája során keletkezett iratok, döntéselőkészítő anyagok, határozatok nem nyilvánosak.

Az Etikai Bizottság munkájáról és javaslatairól, határozatairól írásban tájékoztatja az Egyesület Elnökét és a Közgyűlést. A határozatok nem nyilvánosak, kivéve a mindenkit érintő határozatokat, javaslatokat.

V.7.3. Elektronikus döntéshozatal

A Bizottság elnöke szükség esetén ülés összehívása nélküli elektronikus döntéshozatalt rendelhet el. A döntés kezdeményezése a Bizottság tagjai részére az Egyesület felé megadott email címükre határozati javaslat kiküldésével kerül sor. Elektronikus döntéshozatal esetén a tagok a határozati javaslat kiküldésétől számított 8 napon belül adhatják le szavazataikat. Az elnök a szavazást a 8. napot követő napon vagy amennyiben minden tag leadta szavazatát, akkor az utolsó szavazat beérkezését követő napon lezárja.

A határozatképességre és döntéshozatali szavazati arányra az általános szabályok vonatkoznak. A szavazás lezárást követő 3 napon belül az Elnök elektronikus úton értesíti a tagokat a szavazás eredményéről. A határozat dátuma a szavazás lezárását követő nap. Amennyiben a szavazás eredményes volt, akkor az elnök az elfogadott határozatot a szavazás lezárását követő nap dátummal látja el és aláírásával hitelesíti. Elektronikus döntéshozatalnál a döntési folyamatot írásban dokumentálni kell és a Bizottság iratainál kell elhelyezni.

 

V.8. Tanulmányi Bizottság

A Tanulmányi Bizottság tagjairól a mindenkor hatályos egyesületi Alapszabály értelmében a három évenként összehívott tisztújító Közgyűlés dönt. A Tanulmányi Bizottság 7 tagú. Az elnököt és további 4 tagot a Közgyűlés választ meg. 1-1 tagot a Bibliodráma Munkacsoport és a Gyermekdráma Munkacsoport delegál, a Közgyűlés a delegált személyeket határozatával megerősíti.

A Bizottság testületként működik, a testületet a TB elnöke képviseli.

A Tanulmányi Bizottság az Egyesület képzésért felelős szakmai szerve, feladata az Egyesület képzéssel kapcsolatos szakmai színvonalának a biztosítása, szakmai döntések megalapozása, javaslatok, illetve állásfoglalások előterjesztése.

A Tanulmányi Bizottság feladatköre a képzési standardok kialakítása és szakmai színvonalának biztosítása, a képzés folyamatában résztvevők képzettségi fokának megállapítása, ennek igazolása és nyilvántartása. Külföldi képzések és az Egyesületen kívüli hazai képzések honosítási fokozatának elbírálása. A Tanulmányi Bizottság az érvényben lévő Képzési Rend hatáskörébe tartozó kérdésekben önállóan dönt. A Képzési Rendtől eltérő módosító vagy új javaslatok esetében pedig döntéselőkészítő munkát végez a Kiképzők Tanácsával való egyeztetés után.

A Tanulmányi Bizottság beszámolási kötelezettséggel tartozik az Egyesület Közgyűlésének.

A Tanulmányi Bizottság elnökét a Közgyűlés választja meg. Az Elnök kiképző pszichodráma pszichoterapeuta kell hogy legyen.

A Tanulmányi Bizottság munkáját az Egyesület által biztosított ügyintéző segíti.

 

V.8.1. Üléseinek gyakorisága és nyilvánossága:

A Bizottság legalább évente egyszer köteles ülést tartani.

Munkarendjét, üléseinek gyakoriságát maga határozza meg. Rendkívüli esetben bármely tag kezdeményezheti az ülés összehívását az elfogadott munkarenden kívüli, előre egyeztetett  időpontban.

A Kiképzők Tanácsa ülésein a Bizottság tagjai részt vesznek.

A TB ülései általában nem nyilvánosak, csak ha az Elnök a nyilvánosságról külön határoz.  Az ülésekről jegyzőkönyv készül, mely nem nyilvános. A TB döntései csak abban az esetben nyilvánosak, ha nem személyi kérdésben döntöttek.

 

V.8.2. A Bizottsági Ülések összehívásának rendje:

Az ülést a Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hívja össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. Írásos meghívásnak tekintendő az e-mail formájában történő meghívás is.

Amennyiben az ülés összehívására sürgősséggel és/ vagy szóbeli értesítéssel kerül sor és ebből az okból az ülést nem lehetséges szabályszerűen összehívni, valamennyi tag jelenléte esetén a tagok dönthetnek úgy, hogy az ülés megtartása ellen kifogást nem emelnek, ez esetben a nem szabályszerűen összehívott ülés megtartható.

Az ülés sürgősség nélkül is összehívható rövid úton a 8 napos időköz figyelmen kívül hagyásával, amennyiben az ülésen valamennyi tag megjelenik és az ülés megtartása ellen kifogást nem emel.

Az ülések helye rendesen a Magyar Pszichodráma Egyesület irodájában van. Ettől közös megegyezéssel a bizottság tagjai eltérhetnek.

Az ülések napirendjét az Elnök a Bizottság feladatainak figyelembevételével és a tagok előzetes javaslatának megfelelően állítja össze.

A rendes üléseken túl a Bizottság bármely tagjának kérésére rendkívüli ülés hívható össze.

Az ülés határozatképes, ha legalább 4 tagja jelen van.

Az ülésre szükség esetén – az érintett témák figyelembe vételével – hívhatnak meghívottakat, érintetteket. A meghívott személyeknek szavazati joga nincs, jelenlétük és részvételük terjedelméről, tartalmáról az Elnök dönt.

 

V.8. 3. Az ülések rendje

Az ülések a napirend egyeztetésével kezdődnek. Az elnök ismerteti az előzetesen megküldött napirendet, amit az ülésen jelen levő bármely tag kérésére kiegészítenek. Új napirend felvételéről az Elnök dönt.

Az elnök a jelenlevő tagok egyikét vagy a jelenlévő ügyintézőt felkéri a jegyzőkönyv vezetésére. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az Elnök írja alá.

A felmerülő feladatokat a Bizottság tagjai feloszthatják maguk között. A vállalt feladatokat, felelősöket, a feladatokban közreműködőket és a határidőket az ülés jegyzőkönyvében rögzítik.

Az elvégzett feladatokról készült beszámolók elfogadásáról a Bizottság határozattal dönt. A Bizottság további döntéseit a jegyzőkönyvben rögzítik, és bevezetik a Határozatok Könyvébe. A jegyzőkönyvet, illetve a Határozatok Könyvébe bevezetett határozatokat a Bizottság Elnöke hitelesíti.

A Bizottság a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata a döntő.

A Képzési Rend módosításával összefüggő kérdésekben és egyéb, szakmailag fontos kérdésekben a Bizottság konszenzusos döntésre törekszik.

V.8.4. Elektronikus döntéshozatal

A Bizottság Elnöke szükség esetén ülés összehívása nélküli elektronikus döntéshozatalt rendelhet el. A döntés kezdeményezése a Bizottság tagjai részére az Egyesület felé megadott email címükre határozati javaslat kiküldésével kerül sor. Elektronikus döntéshozatal esetén a tagok a határozati javaslat kiküldésétől számított 8 napon belül adhatják le szavazataikat. Az Elnök a szavazást a 8. napot követő napon vagy amennyiben minden tag leadta szavazatát, akkor az utolsó szavazat beérkezését követő napon lezárja.

A határozatképességre és döntéshozatali szavazati arányra az általános szabályok vonatkoznak. A szavazás lezárást követő 3 napon belül az Elnök elektronikus úton értesíti a tagokat a szavazás eredményéről. A határozat dátuma a szavazás lezárást követő nap. Amennyiben a szavazás eredményes volt, akkor az Elnök az elfogadott határozatot a szavazás lezárását követő nap dátummal látja el és aláírásával hitelesíti. Elektronikus döntéshozatalnál a döntési folyamatot írásban dokumentálni kell és a Bizottság iratainál kell elhelyezni.

 

V.8.5. A Testület feladatköre

A Tanulmányi Bizottság a Magyar Pszichodráma Egyesület szakmai bizottsága. A TB feladata

  1. a Képzési Rend betartatása;
  2. a Képzési Rend módosítására vonatkozó javaslatok kérése, fogadása, kidolgozása, a módosítás kezdeményezése, előkészítése, a Kiképzők Tanácsával való megtárgyalása, és a döntés meghozatala;
  3. a Képzési Rendben szereplő pszichodráma, bibliodráma és gyermekdráma címek megadására vonatkozó kérelmek kezelése, a címek megadása (kivéve a szupervízori címeket),
  4. a Képzési Rendnek megfelelő és azoktól eltérő egyéni kérelmek bírálata és a kérelmekben döntéshozatal,
  5. a Képzési Rendnek megfelelően a kiképzők által szervezett vizsgák szabályosságának betartatása, szükség szerint vizsgák szervezése,
  6. a képzések tanulmányi szempontból való nyilvántartása, a képzési dokumentáció nyilvántartása, a kiadott pszichodráma, bibliodráma és gyermekdráma címekkel kapcsolatos dokumentáció nyilvántartása, a pszichodráma, bibliodráma és gyermekdráma címekkel rendelkező személyek nyilvántartása,
  7. képzéssel kapcsolatos egyesületi kérdések véleményezése, képzéseket érintő szakmai kérdésekben döntéshozatal,
  8. együttműködés a Vezetőséggel a képzésekkel és tanulmányi ügyekkel kapcsolatban,
  9. index tartalmi részének kialakítása, melynek a mindenkori Képzési Rendhez kell illeszkednie,
  10. annak ellenőrzése, hogy a csoportok általunk ismert paraméterei megfelelnek az Egyesület szabályainak ( hirdetések és pozíciószámok kiadása esetén)
  11. a kiképzők tájékoztatása és véleményük kérése a TB hatáskörébe eső kérdésekben a Kiképzők Tanácsának ülésén és/vagy írásban, különös tekintettel a Képzési Rend módosításaira,
  12. a szupervízori kérelmek befogadása, előkészítése és véleményezése a Kiképzők Tanácsa döntéséhez.

 

V.8. 6. A Pszichodráma Egyesület Képzési Rendjének  módosítási  menete:

A Képzési Rend módosítására vonatkozó javaslatokat a TB-nek kell benyújtani. A TB ennek alapján köteles megvizsgálni, adott esetben továbbvinni a javaslatokat. A TB minden évben az általa meghatározott időpontban felülvizsgálja az aktuális Képzési Rendet, ennek folyamatában szintén alakulhatnak módosító javaslatok.

A TB a módosító javaslatokat bizottságon belül, esetleg további szakértők bevonásával előkészíti és megvitatja. Ebben a folyamatban kikéri a kiképzők véleményét, melyre írásban vagy szóban, főként pedig a Kiképzők Tanácsa véleményező fórumának keretében kerülhet sor. A Kiképzők Tanácsának ülésén a Képzési Renddel kapcsolatos kérdéseket a TB elnök terjeszti elő, az ülés ezen szakaszát ő vezeti. A Kiképzők Tanácsa véleményezi a javaslatokat szakmai tanácsadó testületként. A Képzési Rend módosításaiban a Kiképzők Tanácsának döntési jogköre nincs.

A TB a vélemények lehetőség szerinti messzemenő figyelembevételével felelősséggel dönt a Képzési Rend módosításáról TB ülés keretében.

A Képzési Rend módosításának életbelépése akkor valósul meg, ha a Tanulmányi Bizottság a Vezetőséggel együtt szervezett közös ülésén konszenzusra jut a módosításokat illetően. Az esetleges elutasítást szakmai szempontból megfelelően alá kell támasztani.

Amennyiben a TB és a Vezetőség egy ülés alkalmával nem tud konszenzusra jutni, úgy a továbbiakban az elnök és a TB elnöke konszenzusra törekedve tárgyalnak a módosításokról, tájékoztatva a Vezetőséget illetve a TB-t. Az elnöki konszenzuskeresés után a TB és a Vezetőség egy újabb közös ülésen törekszik konszenzusra jutni a módosításokat illetően. A Képzési Rend azon pontjai, amelyek esetében a konszenzus semmiképpen nem tud megszületni, változatlanok maradnak, míg a konszenzust elnyert pontok módosításra kerülnek.

A Képzési Rend módosításairól, az életbelépés időpontjáról és hatályáról az érintetteket a Tanulmányi Bizottság e-mailen és a honlapon keresztül tájékoztatja. Átfogó Képzési Rend módosítás esetén pontosan megjelölt hatállyal a módosított Képzési Rendet egységes szerkezetben jelenteti meg.

 

V.8. 7. A Tanulmányi Bizottság elnökének feladatai

  • A TB elnöke vezeti a Tanulmányi Bizottság munkáját. A Tanulmányi Bizottság munkájáért, feladataiért a mindenkori TB elnök felelős,  felel azért is, hogy kövesse a vállalásokat;
  • Összehívja és levezeti a TB üléseit;
  • Segíti és irányítja a TB ügyintézés munkáját;
  • Kapcsolatot tart az Elnökkel és a Vezetőséggel;
  • Saját hatáskörében dönt a TB elé nem kerülő egyéni kérelmekről;
  • Az egyesület szervei felé képviseli a Tanulmányi Bizottságot (személyesen vagy az általa akár feladatonként kijelölt meghatalmazottja által);
  • Pszichoterápiás és egyéb képzési együttműködésekben az Elnökkel egyetértésben képviseli az egyesület Tanulmányi Bizottságát külső fórumok felé;

 

A Bibliodráma Munkacsoport és Gyermekdráma Munkacsoport által delegált tagok a specializációkat képviselik.

A Bizottság tagjai az általános és aktuális kérdések, ügyek tekintetében vállalhatnak feladatokat. ( Pl. pszichoterápiás képzések, panaszkezelés, módosítási javaslatok )

A TB elnöke és tagjai levelezőlistán tartják elsősorban a kapcsolatot. A feladatok elvégzése során a tagok megkereshetik a TB elnököt, a TB tagjait és az ügyintézőt segítség végett.

A vállalt feladatokról a megbeszélt határidő során vagy a következő TB ülésen számolnak be a tagok.

 

VI.8.8. A Tanulmányi Bizottság ügyintézőjének  feladatai:

  1. napi TB ügyek (e-mail-en, levélben vagy személyesen beadott kérvények és ügyek):
  • Az mpetanbiz@gmail.com e-mail cím követése. Az ügyintéző feladata az ügyek ügyiratszámmal való ellátása, megválaszolása, továbbítása, intézése. A TB elnököt az ügyekről rendszeresen tájékoztatja.

Azokat az ügyeket, melyeket saját hatáskörében nem tud megválaszolni és elintézni, előkészíti 1. a TB elé döntésre kerülő ügyek, vagy a 2. TB elnök döntésére váró ügyek közé.

  • A TB ügyek archiválása, e-mailek archiválása.
  • Papír alapú ügyek intézése az e-maileknél leírt rendszer szerint. Az ügyeket az ún. borítékos rendszerben archiválja, havonta egy alkalommal. A borítékos rendszerben minden pszichodráma tanúsítvánnyal rendelkező személynek a tanúsítvány sorszáma szerint rendezve vannak a TB elé kerülő papírjai. Ezeket az adatokat számítógépen is vezeti.
  • Személyes kérelmek esetén az ügyintéző feladata az adategyeztetés, a képzési anyagok átvétele, korábbi anyagok előkészítése. A hozott anyagok, kérelem esetén a kérelemnek ügyiratszámot ad, átvételi igazolást irat alá, iktat, az ügyet elintézi vagy továbbítja.
  1. Képzési, tanulmányi ügyekben való érdeklődés esetén képzési tanácsadás
  2. Panaszkezelés: dokumentálás, továbbítás a megfelelő személyhez vagy szervhez, nyomonkövetés.
  3. Éves beszámolónál, akkreditációs beszámolónál, tervkészítésnél, minőségcélok meghatározásánál panaszok és a képzési tájékoztatás áttekintése a fejlesztéshez. Adatszolgáltatás a beszámolókhoz.
  4. Felnőttképzési tevékenységgel kapcsolatos ügyek
  • a képzési csoportok adminisztrációjának intézése
  • a Képzési Rendnek megfelelő vizsgák előkészítése, vizsgára bocsátás ügyintézése, vizsgadokumentáció ellenőrzése és iktatása.
  • tanúsítványok kiállítása a vizsgadokumentáció beérkezése után 30 napon belül, személyi anyagok iktatása.
  1. Cím iránti kérelmek
  1. A) vizsgára bocsájtás az ügyfélszolgálat feladata
  2. B) egyéni, korábban hatályos Képzési Rendeknek megfelelő kérelmek kezelése.

 

  • egyedi elbírálás igénylő kérelmek kezelése.

 

  1. 9. Kiképzők Tanácsa

Az Egyesület pszichodráma, bibliodráma és gyermekdráma kiképzőiből álló, nem választott, szakmai tanácsadó testülete. A kiképzővé válás folyamatát az Egyesület Képzési Rendje szabályozza.

A Kiképzők Tanácsa a Pszichodráma Egyesület szakmai tanácsadó testülete, amely önálló döntési jogkörrel nem rendelkezik, kivéve a szupervízorok megválasztásáról szóló döntéshozatalt. Vezetője nincs.

A Kiképzők Tanácsa javaslatokkal élhet az Egyesület döntéshozó szervei felé a képzéssel kapcsolatos és egyéb szakmai szempontból lényeges ügyekben.

Üléseit általában évente két alkalommal tartja, előzetesen megbeszélt időpontban. Az üléseket az Egyesület Elnöke, akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes  hívja össze a napirend megküldésével. A meghívó kiküldése és az ülés időpontja között legalább 8 napnak el kell telnie. Az ülések összehívására írásban, email üzenet formájában kerül sor.

A javasolt napirendi pontokhoz bármely tag javasolhat felvenni újabb napirendi pontot. Az új napirend elfogadásáról az Elnök határoz. A Tanács üléseit az Egyesület Elnöke, távollétében az Elnökhelyettes vagy a Tanulmányi Bizottság Elnöke vezeti. Amennyiben a Képzési Renddel kapcsolatos javaslat megvitatásáról van szó, akkor a Tanulmányi Bizottság Elnöke terjeszti elő az anyagot.

A Kiképzők Tanácsa határozatokat nem hoz, kivéve a szupervízorok megválasztásának esetét. A szupervízori cím elnyeréséért folyamodó kérelmét egy már szupervízori címmel rendelkező kiképző méltatja. Ebben a jelenlévők egyszerű többségének igen szavazatával, nyílt, kézfeltartásos módon határoznak.

A Határozatképesség a jelenlévők számára tekintet nélkül fennáll.

Az ülésekről emlékeztető készül, amely a tárgyalt témákat, a fontosabb véleményeket, a szupervízorok megválasztásával kapcsolatos döntéseket rögzíti.

A Tanács munkájához az egyesület helyszínt biztosít. Amennyiben a feladatok elvégzéséhez eszközök beszerzése, szakértő igénybevétele szükséges, akkor az egyesület elnöke a lehetőségek mérlegelése alapján dönt ezek beszerezhetőségéről.  Az egyesület a Kiképzők Tanácsának munkáját ügyintéző jelenlétével támogatja, aki közreműködik az emlékeztető elkészítésében és azt a kiképzőknek az ülést követő 15 napon belül megküldi.

 

  1. 10. Operatív bizottságok, tematikus munkacsoportok, egyesületi adminisztrátorok

VI.10.1. Operatív bizottságok hozhatók létre az Egyesület működési előírásai alapján az egyes célfeladatok megvalósítására.

Az operatív bizottságok lehetnek ad-hoc bizottságok egy-egy szervezési célfeladat ellátására (pl. választással kapcsolatos feladatok, működtetéssel kapcsolatos egy-egy szervezési feladat stb.) vagy egy cikluson belül állandó bizottságok az előre  tervezhető szervezési vagy szakmai feladat ellátására (pl. Kongresszus szervezése).

Az operatív bizottság a feladat elvégzéséről az őt megbízó szervnek  számol be. A bizottság a feladat elvégzésével megszűnik.

V.10.2. Tematikus munkacsoportot az egyesület rendes tagja hozhat létre. A munkacsoport létrehozását tagjai az egyesület Elnökének bejelentik. A munkacsoport tagjai az egyesület rendes tagjai.

A Munkacsoport feladatait önmaga határozza meg, és a feladatok végrehajtásáról a Közgyűlésnek számol be.

A Munkacsoport tagjai közül munkacsoport vezetőt választ. A Munkacsoport munkájáért az így megválasztott vezető felel.

A munkacsoportok tevékenységüket az egyesület keretein belül végzik. Ezen kereteken belül a munkacsoportok önálló döntésekre jogosultak, amennyiben azok az Egyesület céljait és szellemiségét nem sértik. Az Egyesület pénzügyeit illető, kötelezettségvállalással járó döntést a munkacsoportok nem hozhatnak. A döntéseket nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.

Az üléseket szükség szerint a Munkacsoport vezetője hívja össze.

 

A Munkacsoport munkáját az Egyesület szervezetén belül, annak helyiségében és eszközeivel végzi az Egyesület munkavállalóinak támogatásával.

 

V.10.3. Az egyesületi adminisztrátorok feladatai

 

  1. munkavégzés az Egyesület irodájában munkaszerződésben megjelölt
    1. időtartamban,
  2. ügyfélfogadási időben a tagság rendelkezésére állni,
  3. irodai adminisztráció elvégzés,
  4. irodán kívüli ügyintézés, adminisztratív tevékenység elvégzése (postai, banki ügyintézés, egyeztetés könyveléssel, kapcsolattartás társszervezetekkel, vásárlás, beszerzés, egyedi ügyintézés az elnök utasításai szerint),
  5. képzési ügyintézés,
  6. megbízhatóan és gyorsan intézi a tagok adminisztratív egyesületi ügyeit, szükség
    1. esetén tájékoztatást ad, vagy a tagot a megfelelő személyhez irányítja,
  7. nyilvántartások vezetése,
  8. regisztrált képzéseknél az oktatásszervezés bonyolítása,
  9. az Egyesület iratainak, elektronikus dokumentumainak kezelése, irattárazása,
  10. számlák megírása, házipénztár kezelése,
  11. információáramlás biztosítása az Egyesületen belül,
  12. az Elnök, és a Vezetőség tájékoztatása a folyamatban lévő ügyekről, lényeges kérdésekről,
  13. vezetőségi ülések anyagának előkészítése az elnök utasításai szerint
  14. vezetőségi ülések, Közgyűlések jegyzőkönyvének vezetése, nyilvántartása,
  15. kongresszus szervezési feladatokban való részvétel az elnök utasításai szerint,
  16. pszichodráma-weblap szerkesztőkkel való együttműködés,
  17. alkalmazza civil szervezetekre vonatkozó ismereteit az Egyesület működése során,
  18. pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, lehetséges pályázatokról az Elnök haladéktalan tájékoztatása, együttműködés a pályázatírókkal,
  19. támogatók felkutatásában való részvétel, kapcsolattartás,
  20. SZMSZ-ben rögzített tanulmányi bizottsági ügyintézői feladatok ellátása.

 

Az adminisztrátorok feladataikat önállóan végzik saját munkaszerződésük és munkaköri leírásuk keretin belül. A munkáltatói jogokat az Egyesület elnöke gyakorolja.

 

VI.

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

 

Az Egyesület nevében az Elnök önállóan jogosult aláírásra.

Akadályoztatása esetén az Elnököt az Elnökhelyettes önállóan vagy a titkár egy főállású ügyintézővel együtt helyettesíti.

 

A bankszámla feletti rendelkezésre az Egyesület az alábbiak szerint jogosult:

  • az Elnök önállóan
  • az Elnök akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes vagy a Titkár egy főállású ügyintézővel együttes aláírással.

  

VII.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB RENDELKEZÉSEK

 

Az Egyesület vagyonának kezelésével kapcsolatos technikai feladatok (pénzügyek, számvitel, adó stb.) ellátásával a Közgyűlés külső szervezetet megbízhat külön szerződés szerint.

 

Az Egyesület vagyonának felhasználásáról a Közgyűlés dönt. Évente meghatározza az Egyesület céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékét és felosztásuk módját.

 

A munkáltatói jogokat az Elnök képviseletében az elnök gyakorolja az Egyesület alkalmazottai felett.

 

Az Egyesület elnökét illeti meg az utalványozási jog azzal a korlátozással, hogy 300.000.- azaz: Háromszázezer Ft-ot meg nem haladó ügyeknél az Elnök hozzájárulásával, 300.000.- azaz. Háromszázezer Ft-ot meghaladó ügyeknél a Vezetőség hozzájárulásával jogosult a kifizetés engedélyezésére.  Távolléte esetére az Egyesület elnöke az Elnök tagjait írásban felruházhatja utalványozási joggal az esetleges korlátozások rögzítésével.

 

VIII.

KÖNYVVIZSGÁLÓ

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik (amennyiben erre igény merül fel) az Egyesület pénzügyeinek és a számvitel ellenőrzésére könyvvizsgáló megbízása.

 

A könyvvizsgáló megbízatása legalább egy, de maximum három üzleti év könyvvizsgálatára szól az utolsó üzleti évet követőév május 31-vel bezárólag.

 

A könyvvizsgáló javadalmazásának mértékét a Közgyűlés állapítja meg.

A Könyvvizsgálóval a kapcsolatot az Egyesület titkára tartja.

 

IX.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az elfogadás napján lép hatályba.

 

 

Kelt, Budapest, 2016. november 17.

 

Záradék:

A Szabályzatot az Egyesület Közgyűlésének 2016. november 17-én tartott ülése fogadta el

 

 

 

Dr. Fedor Béla

elnök