Alapszabály

– A Magyar Pszichodráma Egyesület Alapszabálya (letölthető) (2018. április 17-én módosított és elfogadott Alapszabály)

– A Magyar Pszichodráma Egyesület Alapszabálya (letölthető) (2016. november 17-én módosított és elfogadott Alapszabály)

– A Magyar Pszichodráma Egyesület Alapszabálya (letölthető) (2013. november 28-án módosított és elfogadott Alapszabály)

 

A Magyar Pszichodráma Egyesület Alapszabálya

Módosításokkal egységes szerkezetben

A Magyar Pszichodráma Egyesület (továbbiakban: Egyesület) Közgyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény, illetőleg a Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013.évi V. törvény rendelkezései szerint a mai napon az Egyesület Alapszabályának módosítása alapján az Alapszabályt az alábbi tartalommal fogadta el.

I.

Általános rendelkezések

Az Egyesület neve: Magyar Pszichodráma Egyesület

Az Egyesület neve németül: Ungarische Gesellschaft für Psychodrama

Az Egyesület neve angolul: Hungarian Psychodrama Association

Az Egyesület neve franciául: Association Hongroise de Psychodrame

Az Egyesület székhelye: 1132 Budapest, Visegrádi u. 19. IV.1.

Az Egyesület honlapja: www. pszichodrama.hu

Az Egyesület jogi személy, közhasznú.

Az Egyesület tevékenysége országos hatókörű.

A bírósági nyilvántartásba vételi végzés száma: Fővárosi Bíróság Pk. 61.284/1990.

II.

Az Egyesület célja és tevékenysége

  1. 1. Az Egyesület céljai:
  2. 1.1. A tagok számára a pszichodráma módszer alkalmazásához szükséges feltételek biztosítása, valamint elméleti és gyakorlati képzésük elősegítése. A természetes személy tagok részére pszichodráma asszisztens és -vezető képzés biztosítása.
  3. 1.2. Az Egyesület célja és küldetése J. L. Moreno és Mérei Ferenc szakmai és kulturális szellemiségének megőrzése, követése és továbbfejlesztése. A pszichodráma és a szociodráma módszerével végzett személyiségfejlesztő, preventív, gyógyító, közösségfejlesztő, szervezetfejlesztő és kulturális programokkal kíván hozzájárulni az egyén és a társadalom egészségmegőrzésének spontaneitásában, aktivitásában rejlő kreatív erőforrásainak kibontakozásához.
  4. 1.3. Az Egyesület célja a pszichodramatisták és a pszichodráma iránt érdeklődők számára szakmai és közösségi keretek, szervezeti háttér és infrastruktúra biztosítása.
  5. 1.4. Az Egyesület célja, hogy a regiszterében szereplő tagokat az 1.2. pontban megfogalmazott célok megvalósításához hozzásegítse.
  6. 1.5. Az Egyesület célja a minőségi és etikai sztenderdek kidolgozásán és képviseletén keresztül, az Egyesület keretein belül folyó szakmai munka színvonalának biztosítása és fejlesztése.
  7. 1.6. Az Egyesület célja, hogy a pszichodráma alkalmazási területei számára szervezeti hátteret, infrastruktúrát és képzettségi garanciát, kvalifikációt, szakmai hátteret biztosítson. Államilag és nemzetközileg elismert pszichodráma minősítést csak az Egyesület ad ki. Az Egyesület célja, hogy lobbytevékenységével elérje a pszichodráma pszichoterapeuta minősítés mellett a pszichodráma vezető állami elismertségét is.
  8. 1.7. Az Egyesület célja a különböző pszichológiai, pszichoterápiás megközelítések alapján dolgozó pszichodráma csoportvezetők szakmai párbeszédének elősegítése.
  9. 1.8. Az Egyesület célja a küldetésükben és tevékenységükben hasonló szervezetekkel való együttműködés.

II.1.9. Az Egyesület célja a pszichodráma, csoportdinamika és szociodráma eszköztárának alkalmazására képzés folytatása a mindenkori képzési rendben foglaltak szerint az Egyesület természetes személy tagjai részére.  Az Egyesület célja a Magyarországon működő pszichodráma, csoportdinamika és szociometria módszerével, képzésével foglalkozó személyek integrálása és összefogása. Az Egyesület keretén belül képzési tevékenységet Magyarországon az folytathat és kiképző az lehet, aki vállalja, hogy pszichodráma, gyermekdráma, bibliodráma, csoportdinamika és szociodráma módszerével kapcsolatos képzést kizárólag az Egyesület keretén belül folytat. Ez alól kivétel képez, ha az Egyesületen kívül végzett képzési tevékenység az Egyesület céljaival összeegyeztethető és az Egyesület Elnöke – a Tanulmányi Bizottság Elnökének előzetes jóváhagyása alapján – hozzájárul.

  1. 2. Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében közhasznú és nem közhasznú tevékenységeket folytat.
  2. 3. Az Egyesület közhasznú tevékenységei (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerint ):
  3. 3.1. Pszichodráma csoportvezetők képzése az alábbi területeken
    • pszichoterápiás módszerspecifikus képzés (pszichodráma asszisztens és pszichodráma pszichoterapeuta képzés a mindenkori – a pszichoterapeutákra vonatkozó – törvényi rendelkezéseknek megfelelően),
    • pszichodráma csoportvezető képzés (pszichodráma asszisztens és vezető képzés felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek),
    • egyéb specifikus pszichodramatikus csoportok vezetőinek képzése (pl. bibliodráma, gyermekdráma vezető, stb. képzés).

A pszichodráma asszisztens és -vezető képzése az alábbi közfeladatok közvetett ellátását biztosítja:

A lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító társadalmi, környezeti és egyéb hatások elleni fellépés (1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 144.§ (1)-(2) )

  1. 3.2. Népegészségügyi tevékenység: az egészség fejlesztése, betegség megelőzése, egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások (1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 35.§ (1)-(2) )

Felnőttoktatás (2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 4. § 1. n.  )

  1. 3.2. Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, (Népegészségügyi tevékenység: az egészség fejlesztése, betegség megelőzése, egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások (közfeladat, a 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 35.§ (1)-(2) ))

azaz az állami egészségügyben finanszírozott, a szakmai kollégiumok által kidolgozott és jóváhagyott pszichoterápiás protokoll szabályai szerint végzett pszichodráma pszichoterápia, önismereti pszichodráma csoport, mentálhigiénés célú pszichodráma és szociodráma csoport, rehabilitációs célú pszichodráma és szociodráma csoport, szerepjáték rehabilitációs csoport;

  1. 3.3., felnőttoktatás (közfeladat, 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 4. § 1. n. és q. a)-u) ,

azaz nevelés, oktatás, képességfejlesztés: pszichodramatikus módszerek alkalmazása a korszerű nevelés- és oktatásmódszertanban, az aktív tanulásban, az integrált oktatásban, a pedagógus továbbképzésben, a mentálhigiénés képzésben, a felnőttképzésben;

II.3.4. A csoportvezető-képzések tartalmának, szabályainak, követelményrendszerének kialakítása, akkreditáltatása, minőségének a biztosítása, folyamatos ellenőrzése. ( Nemzeti köznevelésről  szóló 2011.évi CXC tv. 4. § 1. n.)

  1. 3.5. A Képzési Rend szabályainak megfelelő vizsgáztatás lebonyolítása, minősítések kibocsátása, továbbképzések akkreditálása és megszervezése. ( Felnőtt képzésről szóló 2011.évi CXC tv. 4. 1. n. §)

  1. 3. 6. tudományos tevékenység, kutatás,

azaz hozzájárulás a pszichológiai és pszichoterápiás, mentálhigiénés  és más csatlakozó  tudományok pszichodrámához kapcsolódó  tevékenységéhez, az aktivitás, kreativitás, spontaneitás, tele, többletrealitás jelenségeinek és egyéb pszichodramatikus folyamatok kísérleti kutatása; alkalmazott pszichológiai kutatások, ezen belül

a/ klinikum: a pszichodráma pszichoterápia hatásmechanizmusának kutatása, összehasonlító és katamnesztikus vizsgálatok,

b/ szociál- és egészségpszichológia: társas-, csoport- , szociodráma és közösségkutatások a pszichodráma  eszköztárával;

c./ országos kongresszusok, helyi konferenciák, tudományos ülések, hazai és nemzetközi tapasztalatcserék szervezése, külföldi szakemberek meghívása, magyar szakemberek külföldi tanulmányútjainak szakmai és anyagi támogatása; ( A tudományos kutatásról, fejlesztésról, innovációról szóló 2014. évi LXXVI. tv. 2. § (a) )

  1. 3.7. képességfejlesztés, ismeretterjesztés

ismeretterjesztés: nyomtatott és elektronikus könyv- és lapkiadás, weblap működtetés;

azaz nyomtatott és elektronikus folyóirat speciális rovataiban való megjelenés, pszichodramatikus színházak szakmai támogatása, működtetése, könyvkiadás, lapkiadás, közösségi kulturális értékek terjesztése, a pszichodráma népszerűsítését célzó rendezvények szervezése, közösségi kultúra terjesztése; ( A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC tv. 4. § 1. n.)

  1. 3.8. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,

azaz tartós és pályakezdő munkanélküliek, adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, fogyatékossággal élők, krónikus betegek, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, illetve egyéb szociálisan rászorult csoportok számára történő személyiségfejlesztés, konfliktuskezelés, társas kapcsolatok kezelése; ön- és érdekérvényesítő programok, közösségfejlesztés, csoportterápiák szervezése; időskorúak segítése, családsegítés a szociális és/vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő családok számára; a szociális ágazatban dolgozó segítő szakemberek szakmai tudatosságának fejlesztése – a fentiekben felsoroltak kezelése a pszichodráma és a szociodráma eszköztárával;

( Családok védelméről szóló 2011.évi CCXI. tv.  1-6 § )

  1. 3.9. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,

azaz a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek speciális mentális és társas témáinak pszichodramatikus és szociodramatikus megközelítése és kezelése, a pszichodráma módszer oktatása, képzése (egyesületi kiképzők által) a határon túli magyarságnak, határon túli kiképzők képzése, saját Egyesület alakításának szakmai támogatása; ( A nemzetiségek jogairól  szóló 2011. évi CLXXIX tv. 2. § (1)   )

  1. 4. Egyéb, nem közhasznú tevékenységek:
  2. 4.1. kulturális tevékenység,
  3. 4.2. gyermek- és ifjúságvédelem,

azaz a gyermekek érdekeit szem előtt tartva a gyermekek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, pszichológiai, nevelési, , egészségügyi, mentálhigiénés és káros szenvedélyek kialakulására irányuló preventív tevékenység végzése; a gyermek- és ifjúságvédelemben dolgozók valamint szociális munkások, jogászok, államigazgatási dolgozók  számára empátia-, tolerancia-, elfogadás-, kommunikációfejlesztés, a segítői identitás erősítése, a segítő szakemberek problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése; nevelőszülők képzése, a pedagógus és egyéb hivatás szerep összetevőinek tudatosítása az önismeret- és személyiségfejlesztésen keresztül – a fentiekben felsoroltak a pszichodráma és a szociodráma eszköztárának segítségével;

  1. 4.3. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

azaz konfliktuskezelés, társas kapcsolatok kezelése, ön- és érdekérvényesítő programok pszichodráma és szociodráma csoport-módszerrel;

  1. 4.4. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások,

azaz a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, oktatásának elősegítése elsősorban a mentális felkészítés területén a pszichodráma és a szociodráma módszer eszköztárának segítségével;

  1. 4.5. kapcsolat létesítése és együttműködés nemzetközi és hazai szervezetekkel, nemzetközi szakmai szervezetekben aktív tagság, nemzetközi szervezetek képzési sztenderdjeinek összehangolása, tapasztalatcsere, szakmai együttműködés, konferenciák és szakembercsere szervezése.
  2. 4.6. Képzés: Az Egyesület tagjai részére pszichodráma asszisztens és -vezető képzést biztosít a Képzési Rendben foglaltak szerint. A pszichodráma asszisztens képzésen az Egyesület természetes személy pártoló tagja vehet részt, a pszichodráma vezető képzésen az Egyesület rendes tagja vehet részt.
  3. 4.7. Az Egyesület, céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytat.
  4. 5. Az Egyesület szolgáltatásai igénybevétele módjának és beszámolói közlésének nyilvánosságát saját honlapján való közzététel útján biztosítja.
  5. 6. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
  6. 7. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
  7. 8. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe III.

III.

Az Egyesület tagsága

III. 1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja, és akinek tagfelvételi kérelmét a Közgyűlés jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület Alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el.

III. 2. A jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a “tag” kifejezés szerepel, az Egyesület alapító, rendes és pártoló tagjait kell érteni, a tiszteletbeli tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig tartalmazzák a “tiszteletbeli tag” kifejezést.

III. 3. A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala a IV. 6.1. pontban részletezettek szerint a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében a Közgyűlés a jelölt kérelme, egy kiképző pszichodráma pszichoterapeuta, illetve kiképző pszichodráma vezető tag ajánlása, és az általános feltételek teljesülése alapján egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Közgyűlés  által történő elfogadásával jön létre.

III. 4. Az Egyesület Vezetősége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.

III. 5. Tagsági formák:

5.1. Alapító tag

5.2. Rendes tag

5.3. Pártoló tag ( különleges jogállású tag)

5.4. Tiszteletbeli tag ( különleges jogállású tag)

A különleges jogállású tagok (pártoló tag és tiszteletbeli tag) az egyesület szerveibe nem választhatnak és nem választhatóak az egyesület szerveibe, és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt.

III. 5.1. Alapító tag az a természetes személy, aki kötelezte magát az Egyesület alapszabályának megtartására, alakuló Közgyűlésén vagy az ezt követő 30 napon belül belépési nyilatkozatot tett és Teszáry Judith képzésben vett részt, vagy Mävers Ildikónál legalább asszisztens képesítést szerzett, vagy Mérei Ferenc műhelycsoportjaiban dolgozott hosszabb ideig.

A 63 alapító tag neve  az Egyesület székhelyén külön dokumentumban került feljegyzésre és elhelyezésre,  tekintettel arra, hogy a Fővárosi Törvényszék 11.Pk.61.284/1990/41. sorszámú végzése az Egyesületet az alapító tagok nevének alapszabályból való törlésére hívta fel.

III. 5.2. Rendes tag az a természetes személy, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja, kötelezi magát az Egyesület jelen Alapszabályának megtartására, minimum a Magyar Pszichodráma Egyesület Tanulmányi Bizottsága által kiadott pszichodráma asszisztensi címmel rendelkezik, és írásban felvételét kéri az Egyesületbe, rendelkezik a 3. pont szerinti ajánlással és akit a Közgyűlés a tagok sorába felvesz.

III. 5.3. Pártoló tag az a természetes vagy jogi személy, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja, kötelezi magát az Egyesület jelen Alapszabályának megtartására, pártoló tagként írásban felvételét kéri az Egyesületbe, rendelkezik a 3. pont szerinti ajánlásokkal és akit a Közgyűlés a pártoló tagok sorába felvesz. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. Költségvetési szerv egyesület pártoló tagja nem lehet.

III. 5.4. Tiszteletbeli tagot az Egyesület rendes tagja jelölhet. A Közgyűlés egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyt, akit az Egyesület a céljának megfelelő területen végzett munkája elismeréséül arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság akkor jön létre, ha azt a felkért személy írásban elfogadja.

III. 6. Tagok jogai és kötelezettségei

III. 6.1. Az alapító tag jogállása a III. 7.3. kivételével a rendes tagéval azonos.

III. 6.2.1. A rendes tag joga (feltéve, hogy a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva):

  • részt venni az Egyesület rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását;
  • részt venni az Egyesület pszichodráma vezető képzésén a Képzési Rendben foglaltak szerint
  • a Közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni;
  • a rendes tagok választhatnak és választhatók az Egyesület vezető tisztségviselői körébe;
  • az Egyesület által kiadott információkat, újságot megkapja, az egyesületi rendezvényekre meghívást kap;
  • a rendes tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.

III. 6.2.2. A rendes tag kötelezettsége

  • az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani, az Egyesület Alapszabályának megfelelően tevékenykedni,  aktuális elérhetőségeit az Egyesület számára kapcsolattartási céllal megadni (postacím, telefonszám, e-mailcím)
  • az Egyesület belső szabályzatait, működési előírásait, az Egyesület szervei által hozott általános rendelkezéseit és vonatkozó határozatait megtartani,
  • az Egyesület Közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatai szerint eljárni,
  • valamint a Közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőre, azaz minden év március 31-ig, csekken, banki átutalással vagy személyesen megfizetni.

III. 6.3.1. A pártoló tag joga:

  • A pártoló tagnak joga az Egyesület rendezvényein részt venni; az Egyesület Közgyűlésén tanácskozási joga van;
  • részt venni az Egyesület pszichodráma asszisztensi képzésén a Képzési Rendben foglaltak szerint
  • az Egyesület által kiadott információkat, újságot megkapja, az egyesületi rendezvényekre meghívást kap.

III. 6.3.2. A pártoló tag kötelezettsége:

  • Az Egyesület Alapszabályának, működési előírásának és önkéntes vállalásának megfelelően tevékenykedni.
  • Egyszeri vagyoni hozzájárulás teljesítése

III. 6.4.1. A tiszteletbeli tag joga:

  • A tiszteletbeli tagság az Egyesületben tagsági jogokat nem keletkeztet azokkal a kivételekkel, hogy joga van az Egyesület rendezvényein részt venni; az Egyesület Közgyűlésén tanácskozási joga van.

III. 6.4.2. A tiszteletbeli tag kötelezettsége:

  • A tiszteletbeli tagság az Egyesületben tagsági kötelezettségeket nem keletkeztet azokkal a kivételekkel, hogy kötelessége az Egyesület Alapszabályának, működési előírásának és önkéntes vállalásának megfelelően tevékenykedni.

III. 7. Az egyesületi tagság megszűnése:

III. 7.1. Az egyesületi rendes és pártoló tagság megszűnik:

  • a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével
  • a kilépés írásbeli bejelentésével,
  • kizárással,
  • az Egyesület megszűnése esetében.

III. 7.2. A tag kilépési szándékát, tiszteletbeli tagságáról való lemondását, pártoló tagságban vállalt kötelezettségének felmondását a Vezetőséghez kell írásban bejelenteni. A kilépés a Vezetőség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.

III. 7.3. Alapító tag nem zárható ki.

III.7.4. A Közgyűlés kizárhatja az Egyesület tagjai közül:

  • azt, aki az Egyesülettel szembeni lényeges kötelezettségének önhibájából, felszólítás ellenére nem tesz eleget,
  • azt a tagot, aki két éven keresztül az elnökség írásbeli felszólítása ellenére elmaradt legalább egy év tagdíj megfizetésével,
  • azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott,
  • azt, aki az egyesületi tagságához súlyosan méltatlan magatartást tanúsít és a tagságra érdemtelenné válik,
  • az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal, Képzési Renddel, Etikai Kódexszel, SZMSZ-szel, valamint az Egyesület szerveinek döntéseivel össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

III.7.4.1.A Tag kizárásra irányuló eljárás részletes szabályai:

A tag kizárási eljárás megindítását az egyesület bármely tagja vagy Bizottsága  indokainak megjelölésével írásban kezdeményezheti az Egyesület Vezetőségénél.  A kizárási eljárás megindításáról a Vezetőség következő ülésén dönt.  A kizárási eljárás megindításáról szóló vezetőségi döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

A döntést követően az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott érveket, annak bizonyítékait közölni kell igazolható módon, 30 napon belül. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését és bizonyítékait előadja.

Tagdíj elmaradása miatti kizárási eljárás esetén az eljárás megindítása előtt a mulasztó tagot 30 napos póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel igazolható módon fel kell hívni az elmaradt tagdíj megfizetésére. A kizárási eljárás akkor folytatható le, ha az ily módon biztosított póthatáridő eredménytelenül eltelt.

A kizárási eljárást a Vezetőség folytatja le. Az eljárás során az eljárás alá vont tagnak a Vezetőség lehetőséget biztosít személyes meghallgatás formájában  arra, hogy védekezését, érveit előadja 30 napon belül. Az eljárás során a Vezetőség iratokat, bizonyítékokat szerezhet be, kikérheti az Egyesület érintett szerveinek véleményét az ügyben.

A kizárási eljárás eredményéről a kizárást kezdeményezőt és a kizárási eljárás alá vont tagokat a Vezetőség a döntés meghozatalától számított 8  napon belül értesíti.

Az eljárást a Vezetőség lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb egy éven belül befejezi.  Az eljárás lezárásaként a kizárási indítványról a Vezetőség határoz.  Amennyiben a kizárásra irányuló Vezetőségi eljárás eredményeként a Vezetőség a kizárást nem támogatja, akkor a kizárásra irányuló eljárás a Vezetőség határozatával megszűnik.

Amennyiben a kizárási eljárást a Vezetőség egy éven belül nem fejezi be, akkor az eljárás megszűnik.

Kizárásra vonatkozó döntési javaslatát a Vezetőség a meghozatalát követő első Közgyűlés elé terjeszti.

A tag kizárásáról a Közgyűlés határoz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével.

A kizárt tag a kizárásról szóló közgyűlési határozatot az értesüléstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül bíróság előtt keresettel megtámadhatja. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

A kizárásról szóló, részletes indoklással ellátott, valamint jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást tartalmazó határozatot az Egyesület elnöke küldi meg írásban, igazolható módon az érintett tagnak a döntés meghozatalától számított 15 napon belül.

 

III. 7.5. A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés minősített többségi határozattal, (a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével) jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az Egyesület céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

III.7.6. Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely rendes tag a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

 

IV.

Az Egyesület szervei

  1. 1. Az Egyesület legfőbb szerve az alapító és a rendes tagok összessége, a Közgyűlés (IV.6.1.).
  2. 2.1. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület választott ügyintéző képviselő szerve, a Vezetőség (IV.6.2.) irányítja és látja el. Az Egyesület munkáját segíti az Elnök jogkörében eljáró, az Elnökből, elnökhelyettesből és Titkárból álló operatív, irányító csoport, amely a Vezetőség tagiból áll, önálló döntési jogkörrel nem rendelkezik. Az Egyesület választott vezető tisztségviselői: a vezetőségi tagok, az Elnök, az Elnökhelyettes és a Titkár (V. fejezet), a Tanulmányi Bizottság, az Etikai Bizottság, valamint az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai. Az Egyesület Ptk. 3:77 § szerinti vezető tisztségviselői az Elnök és a Vezetőség tagjai.
  3. 2.2. Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki megfelel a Ptk. 3:22 § -ban foglalt követelményeknek.

( 3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.)

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 8:1. § 1. pont[1]], (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

  1. 5. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
  2. 6. Az Egyesület szervei:

6.1. Közgyűlés

6.2. Vezetőség

6.3. Ellenőrző Bizottság

6.4. Etikai Bizottság

6.5. Tanulmányi Bizottság

6.6. Kiképzők Tanácsa

6.7. Operatív bizottságok

 

  1. 6.1. A Közgyűlés
  2. 6.1.1. Az Egyesület legfőbb szerve az alapító és a rendes tagok összessége, a Közgyűlés, amelyet szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Vezetőség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá 3 hónapon belül köteles azt összehívni, ha a bíróság azt elrendeli, valamint ha a tagok legalább 10 %-a az ok és cél megjelölésével írásban kéri.
  3. 6.1.2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
  • az Alapszabály megállapítása és módosítása;
  • az évi költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadása;
  • a Vezetőség, az Etikai Bizottság, a Tanulmányi Bizottság, az Ellenőrző Bizottság évi beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása;
  • az Egyesületnek fizetendő tagdíj mértékének megállapítása;
  • a rendes, a tiszteletbeli és a pártoló tagok felvétele a vezetőség előterjesztése alapján;
  • Határoz más egyesülettel való egyesülésről, valamint több egyesületté való szétválásról, jogutód nélküli megszűnésről.
  • a Vezetőség elnökének, helyettesének, titkárának, tagjainak, valamint az Ellenőrző- és Etikai Bizottság 3-3 tagjának, valamint a Tanulmányi Bizottság elnökének és 4 választott tagjának három évre szóló megválasztása,
  • a Vezetőség elnökének, helyettesének, titkárának, tagjainak, valamint az Ellenőrző-, az Etikai és a Tanulmányi Bizottság elnökének és tagjainak szükség szerint visszahívása,
  • továbbá döntés azokban az ügyekben, melyekben a döntést az ügy jelentősége miatt saját hatáskörébe vonja,
  • a tagságból való  kizárás,
  • szakmai vagy az Egyesületért tett tevékenységért tiszteletbeli cím adományozása (például tiszteletbeli elnök).
  • Határozathozatal a Vezetőség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet a Vezetőség köteles képviselni. Tárgyalja a Vezetőség által előterjesztett egyéb indítványokat.
  • Az Egyesület egyéb testületei hatáskörébe nem sorolt szabályzatok elfogadása ( Pl. SZMSZ)
  • Vezetőség javaslata alapján tiszteletbeli Elnök választása illetve a tiszteletbeli Elnök cím visszavonása.
  • Beszámoltatja az Egyesület vezető tisztségviselőit.
  • A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők, ellenőrző bizottsági tagok vagy más egyesületi szerv tagjai elleni kártérítési igény érvényesítéséről való döntés.

  1. 6.1.3. Az Egyesület választott szervei felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartoznak a Közgyűlésnek.
  2. 6.1.4. A Közgyűlés helyét, idejét a Vezetőség állapítja meg, a Vezetőség nevében az Elnök hívja össze. A meghívót az Elnök – legalább 30 nappal a kitűzött időpont előtt – írásban, igazolható módon megküldi a tagoknak a tárgy és a napirendi pontok megjelölésével, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt Közgyűlés helyének és időpontjának pontos megjelölésével. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.
  3. 6.1.5. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50%-a + egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták.
  4. 6.1.6. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az alábbi témákat: Alapszabály módosítása, tagok kizárása, elnök és vezetőség tagjainak visszahívása, ahol nyílt szavazással minősített többségi szavazással (a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazattöbbségével) szavazással dönt.
  5. 6.1.7. A Közgyűlés a választott bizottságok tagjait, valamint választott tisztségviselőit titkos szavazással választja.
  6. 6.1.8. Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.
  7. 6.1.9. A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz. A Közgyűlés eltérő döntése hiányában a levezető elnök az Egyesület elnöke.
  8. 6.1.10. A Közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell.

Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bevezetni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen.

A határozatokat meghozataluk után 8 napon belül a Határozatok Könyvébe be kell vezetni. A bevezetett Közgyűlési határozatokat az elnök és az ellenőrző bizottság elnöke hitelesíti. A Közgyűlési határozatokat az érintettekkel 8 napon belül igazolható módon közölni kell, postai vagy elektronikus levél formájában, melynek másolati példányát az irattárban kell elhelyezni. A határozatok érintettekhez való eljuttatása az Elnök hatáskörébe tartozik. Az iratokba való betekintés bárki számára lehetséges az Egyesület ügyintézőjével való előzetes egyeztetés után, az egyesület irodájában, kivéve a személyes adatok védelem miatt zártan kezelt dokumentumokat.

IV.6.1.11. Tisztújító Közgyűlés napirendjét úgy kell összeállítani, hogy az új tagok felvételéről szóló döntés az utolsó napirendi pont legyen.

IV.6.1.12. A Közgyűlés kezdetén a jelenlévők egyszerű szótöbbséggel megválasztják a levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot, valamint a szavazatszámláló két tagot. A jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényeges tartalmát tartalmazza, a szavazásra feltett határozati javaslatokat teljes terjedelmükben, az elfogadott  határozatokat teljes terjedelmükben valamint rögzíti a szavazati arányokat, az igen, nem és tartózkodott szavaztok számát. A határozatokat az Egyesület székhelyén a döntést követő 8 napon belül 30 napra való kifüggesztéssel és az Egyesület honlapján legalább 30 napig való megjelentetéssel kell kihirdetni. Az érintettekkel a határozatokat közvetlenül is szükséges közölni írásban, igazolható módon a döntést követő 8 napon belül.

IV.6.1.13. A határozat meghozatalkor nem szavazhat az,

  • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít,
  • akivel a határozat szerinti szerződést kell kötni,
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója,
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

  1. 6.2. Vezetőség
  2. 6.2.1. Az Egyesület Ptk. 3:78 § szerinti elnökségének hatáskörét a Vezetőség gyakorolja, a vezetőség elnökségként működik, tagjai vezető tisztségviselőnek minősülnek.

A Vezetőséget megválasztása során úgy kell összeállítani, hogy tagjai legalább 50 %-a legalább pszichodráma vezető vagy pszichodráma pszichoterapeuta  címmel rendelkezzen.

  1. 6.2.2. A Vezetőség az Elnökből, az Elnökhelyettesből, a Titkárból és a Közgyűlés által meghatározottan 7-10 tagból áll. A Vezetőség tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással három év időtartamra választja. Vezetőségi tag nem lehet más hasonló szervezetben vezetőségi tag. A Vezetőség a pénzügyek kezelésére tagjai sorából pénztárost választ.
  2. 6.2.3. A Vezetőség rendszeresen, az ügyek viteléhez szükséges gyakorisággal, de évente legalább három alkalommal ülésezik. A Vezetőséget – bármely vezetőségi vagy bizottsági tag kérésére vagy javaslatára – az Elnök hívja össze. Az ülések napirendjét 8 nappal a meghirdetett időpont előtt írásban közli az érintettekkel. Az ülések nyilvánosak.
  3. 6.2.4. A Vezetőség határozatképes, ha ülésén a Vezetőségnek legalább a fele, de legalább öt fő jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A Vezetőség határozatait meghozataluk után 8 napon belül az érintettekkel igazolható módon közölni kell (elektronikus vagy postai levélben), melynek másolati példányát az irattárban kell elhelyezni. A határozatok érintettekhez való eljuttatása az Elnök hatáskörébe tartozik.
  4. 6.2.5. Vezetőségi hatáskörbe tartozik:
  • a határozathozatal az Egyesület egészét érintő, illetve az Egyesület tagjaira vonatkozó bármely – nem a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó – kérdésben,
  • a gondoskodás az Egyesület működését biztosító intézkedések meghozataláról,
  • az Egyesület más szerv hatáskörébe nem sorolt működési előírásainak elkészítése,
  • előterjesztések megfogalmazása az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben a Közgyűlés számára,
  • döntés tag kizárására irányuló eljárás megindításáról,
  • egyéb tagsági viszonyt ( pl. pártoló tag, tiszteletbeli tag) megszüntető határozat meghozatala;
  • javaslattétel a Közgyűlésen a tiszteletbeli tagságra és a tiszteletbeli elnök megválasztására,
  • döntés az Egyesület vagyonát érintő kérdésekben, szerződések megkötésében az esetenként 300.000.- azaz, Háromszázezer Ft-ot meghaladó ügyekben,
  • döntés ingyenes vagyonátadásról vagy támogatás odaítéléséről a Közgyűlés felhatalmazása alapján,
  • döntés a Pszichodráma Újság megjelentetéséről, a megjelenéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról.

  1. 6.2.6. A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik a Vezetőségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új Vezetőségi tagot választ. Az időközben választott új Vezetőségi tag megbízatása a már hivatalban lévő Vezetőségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.

A vezetőség tagjai kötelesek aktívan részt venni a vezetőség munkájában. Kötelesek feladatokat vállalni és azokat határidőre elvégezni, a végrehajtásról a Vezetőségnek beszámolni.

A vezetőségi tag tartós akadályoztatása esetén köteles jelezni, hogy nem tudja feladatait ellátni, és kérni a Közgyűlés döntését mandátumáról illetve új vezetőségi tag megválasztásáról. Amennyiben akadályoztatása esetén a vezetőségi tag önként nem mond le tisztségéről – vagy ennek megtételére nem képes – az Elnök kezdeményezheti a vezetőségi tag visszahívását.

  1. 6.2.7. Az Elnök köteles a Vezetőség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bevezetni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Vezetőség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen. A vezetőségi határozatokat meghozataluk után 8 napon belül a Határozatok Könyvébe be kell vezetni. A bevezetett vezetőségi határozatokat az elnök hitelesíti. A vezetőségi határozatokat az érintettekkel 8 napon belül igazolható módon közölni kell, postai vagy elektronikus levél formájában, melynek másolati példányát az irattárban kell elhelyezni. A határozatok érintettekhez való eljuttatása az Elnök hatáskörébe tartozik. Az iratokba való betekintés bárki számára lehetséges – kivéve a személyes adatok védelme érdekében zártan kezelt dokumentumokat – az Egyesület ügyintézőjével való előzetes egyeztetés után, az Egyesület irodájában.
  2. 6.2.8. A Vezetőség ülés összehívása nélküli, elektronikus döntéshozatalra jogosult a Szervezeti és Működési Szabályzat – a továbbiakban SZMSZ – rendelkezései szerint. A vezetőség működésének további szabályait az Egyesület SZMSZ-e tartalmazza.

  1. 6.3. Ellenőrző Bizottság
  2. 6.3.1. Az Ellenőrző Bizottság feladata az Egyesület Alapszabályban rögzített tevékenységének, működésének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete. Tevékenységéért a Közgyűlésnek felel.

Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

  1. 6.3.2. Az Ellenőrző Bizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
  2. 6.3.3. Az Ellenőrző Bizottság elnökből, és két tagból áll. Az elnököt a tagok választják maguk közül a megválasztást követő első ülésen.
  3. 6.3.4. Az Ellenőrző Bizottság elnökét az Egyesület Vezetőségének üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.
  4. 6.3.5. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. Az ülést az Ellenőrző Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban, igazolható módon hívja össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével.
  5. 6.3.6. A bizottsági ülések nyilvánosak, ha ez az Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti.
  6. 6.3.7. Az Ellenőrző Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. Munkarendjét maga határozza meg. Az Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha legalább az elnök és egy tagja jelen van. Ebben az esetben határozatait egyhangúlag hozza meg.
  7. 6.3.8. A határozatokat az érintettekkel az Ellenőrző Bizottság elnöke írásban közli. A határozatokat az Egyesület Elnöke által vezetett Határozatok Könyvébe kell bevezetni. A Határozatok Könyvének tartalmára és a határozatok nyilvánosságra hozatalára az Alapszabály IV. fejezetének 6.1.10. pontjában foglalt rendelkezések az irányadók.
  8. 6.3.9. Az Ellenőrző Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni.
  9. 6.3.10. Az Ellenőrző Bizottság köteles intézkedésre jogosultságának megfelelően a vezető szervet vagy az ügyintéző és képviselő szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
  • a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
  • a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
  1. 6.3.11. Az intézkedésre jogosult vezető szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet az Ellenőrző Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv és az ügyintéző és képviselő szerv összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.
  2. 6.3.12. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. Az Egyesület törvényességi felügyeletét az Ügyészség látja el.
  3. 6.3.13. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

IV.6.3.14. Az Ellenőrző Bizottság működésének további szabályait az SZMSZ  tartalmazza.

Az Ellenőrző Bizottság ülés tartása nélküli írásbeli döntéshozatalra jogosult az SZMSZ V.6.6.pontja szerint.

  1. 6.4. Etikai Bizottság

Az Etikai Bizottság a Közgyűlés, illetve a Vezetőség megbízásából vizsgálja az Egyesületben folyó tevékenységeket, megállapításairól a megbízónak jelentést készít. Működésére az Egyesület működési előírásai vonatkoznak. A bizottság elnökből és két tagból áll, elnökét tagjai közül választja a megválasztást követő első ülésen.

Az Etikai Bizottság döntéseit az érvényben levő és vonatkozó etikai kódexek (különösen az Egyesület és a Pszichoterápiás Tanács Szövetség etikai kódexe) alapján hozza.

Az Etikai Bizottság elmarasztalást és szankciókat a Vezetőséggel együtt alkalmazhat.

Az Etikai Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. Amennyiben a Bizottság másként nem határoz, akkor rendes üléseit negyedévente tartja.  Munkáját éves munkaterv alapján végzi. Az ülést a Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hívja össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével.

A Bizottság Munkarendjét maga határozza meg, tevékenységét az általa kialakított és elfogadott Eljárásrendjében foglaltak szerint végzi.

Az Etikai Bizottság ülés tartása nélküli írásbeli döntéshozatalra jogosult az SZMSZ V.7.3.pontja szerint.

  1. 6.5. Tanulmányi Bizottság

A Tanulmányi Bizottság hét tagból áll.  A Tanulmányi Bizottságban  legkevesebb  5 fő kiképző címmel kell rendelkezzen. A bizottság elnökét és négy tagját a Közgyűlés választja meg, további egy tagot Gyermekdráma Munkacsoport és egy tagot a Bibliodráma Munkacsoport delegál a bizottságba. A mindenkori elnöknek kiképző pszichodráma pszichoterapeuta címmel kell rendelkeznie. A választott és delegált tagok jogai és kötelezettségei megegyeznek.

A Tanulmányi Bizottság az Egyesület képzésért felelős szakmai szerve, feladata az Egyesület képzéssel kapcsolatos szakmai színvonalának a biztosítása, szakmai döntések megalapozása, javaslatok, illetve állásfoglalások előterjesztése.

A Tanulmányi Bizottság feladatköre a képzési standardok kialakítása és szakmai színvonalának biztosítása, a képzés folyamatában résztvevők képzettségi fokának megállapítása, ennek igazolása és nyilvántartása. Külföldi képzések és az Egyesületen kívüli hazai képzések honosítási fokozatának elbírálása. A Tanulmányi Bizottság az érvényben lévő Képzési Rend hatáskörébe tartozó kérdésekben önállóan dönt. A Képzési Rendet módosító vagy új javaslatok esetében pedig döntés előkészítő munkát végez a Kiképzők Tanácsával való egyeztetés után és a módosítás kérdésében – a Vezetőséggel konszenzusban – döntést hoz.

A Tanulmányi Bizottság beszámolási kötelezettséggel tartozik az Egyesület Közgyűlésének és Vezetőségének.

6.5.1. A Tanulmányi Bizottság kiemelt feladata az Egyesület Képzési Rendjének betartatása, módosításának előkészítése, képzések nyilvántartása, tanulmányi ügyekkel kapcsolatos feladatok ellátása. Ezekben az ügyekben önálló döntéshozatalra jogosult.

A Tanulmányi Bizottság feladatait részletesen az SZMSZ  V.8.5. – V.8.8.  pontja határozza meg.

A Tanulmányi Bizottság elnökének feladatait az SZMSZ V.8.7. pontja határozza meg.

A Képzési Rend módosítási menetét az SZMSZ V.8.6. pontja határozza meg.

6.5.2. A Bizottság legalább évente egyszer köteles ülést tartani.

Munkarendjét, üléseinek gyakoriságát maga határozza meg. Rendkívüli esetben bármely tag kezdeményezheti az ülés összehívását az elfogadott munkarenden kívüli, előre egyeztetett  időpontban.

A Kiképzők Tanácsa ülésein a Bizottság tagjai részt vesznek.

A TB ülései általában nem nyilvánosak, csak ha az Elnök a nyilvánosságról külön határoz.  Az ülésekről jegyzőkönyv készül, mely nem nyilvános. A TB döntései csak abban az esetben nyilvánosak, ha nem személyi kérdésben döntöttek.

Az ülést a Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hívja össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. Írásos meghívásnak tekintendő az e-mail formájában történő meghívás is.

A Tanulmányi Bizottság ülés tartása nélküli írásbeli döntéshozatalra jogosult az SZMSZ V.8.4. pontja szerint.

  1. 6.6. Kiképzők Tanácsa

Az Egyesület kiképző pszichodráma pszichoterapeutáiból, kiképző pszichodráma vezetőiből, kiképző bibliodráma vezetőiből, kiképző gyermekdráma pszichoterapeutáiból és kiképző gyermekdráma vezetőiből álló, nem választott, szakmai tanácsadó testület. A kiképzővé válás folyamatát az Egyesület Képzési Rendje szabályozza.

A Kiképzők Tanácsa szakmai tanácsadó testületként működik, döntési jogköre nincs, kivéve a szupervízori címek megadását.

A Kiképzők Tanácsának működési szabályait az SZMSZ V.9. pontja tartalmazza.

  1. 6.7. Operatív bizottságok

Operatív bizottságok hozhatók létre az Egyesület működési előírásai alapján az egyes célfeladatok megvalósítására (választás, szervezés stb.).

Az operatív bizottságok lehetnek ad-hoc bizottságok egy-egy szervezési célfeladat ellátására (pl. választással kapcsolatos feladatok, működtetéssel kapcsolatos egy-egy szervezési feladat stb.) vagy egy cikluson belül állandó bizottságok az előre  tervezhető szervezési vagy szakmai feladat ellátására (pl. Kongresszus szervezése).

Az operatív bizottság a feladat elvégzéséről az őt megbízó szervnek számol be. A bizottság a feladat elvégzésével megszűnik.

IV.6.9. Tematikus munkacsoportok

A pszichodráma alkalmazási területeinek művelésére alakult állandó műhelyek ( például klinikai, bibliodráma-, gyermekdráma-, pedagógus-, szociális, szervezetfejlesztő-, színházi munkacsoport stb.). Munkacsoport alakítható nemzetközi kapcsolattartásra és a pszichodráma művelési irányzatainak megfelelően is.

A Munkacsoportokat egy-egy szakmai feladat végrehajtására az Egyesület rendes tagja hozhatja létre. A munkacsoport tagjai az Egyesület rendes tagjai. A Munkacsoport létrehozását a tagok az Elnökségnek bejelentik.

A Munkacsoport feladatait önmaga határozza meg, és a feladatok végrehajtásáról a Közgyűlésnek számol be. A Közgyűlés a beszámoló elfogadásáról vagy elutasításáról dönt.                  

V.

Az Elnök, az Elnökhelyettes és a Titkár tevékenysége

  1. 1. Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 3 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki a VII. pont szerint ellátja az Egyesület képviseletét.

Az Elnöknek csak olyan tag választható, aki legalább kiképző pszichodráma vezető címmel rendelkezik.

Amennyiben az elnök nem pszichodráma pszichoterapeuta, akkor elnökhelyettesnek csak olyan személy választható, aki pszichodráma pszichoterapeuta.

  1. 1.1. Az Elnök hatásköre:
  2. képviseli az Egyesületet harmadik személyek előtt
  3. ellátja a képviseletet az Egyesület bármely médiában történő megjelenésével kapcsolatban, az Egyesület médiában való megjelenésével kapcsolatos feladatokat az Elnök delegálhatja az egyesület tagjaira. Amennyiben a tagokhoz az Egyesületet érintő kérdésben tesznek nyilatkozatot bármely médiában, az előzetesen kötelesek az Elnöknek bejelenteni.
  4. az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,
  5. a vezetőség elé terjesztendő döntési javaslatok előkészítése,
  6. az Egyesület évi költségvetésének elkészítése és a Közgyűlés elé terjesztése,
  7. az Egyesület éves beszámolójának előkészítése, Közgyűlés elé terjesztése,
  8. a közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése,
  9. az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki, vezetőségi, bizottsági, munkacsoportok által készített beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi Közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére; az iratokba való betekintés bárki számára lehetséges az Egyesület ügyintézőjével való előzetes egyeztetés után, az Egyesület irodájában,
  10. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Vezetőség vagy Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala,
  11. Közgyűlések összehívásának előkészítése, napirend összeállítása, Közgyűlés összehívása,
  12. részvétel a Közgyűlésen és válaszadás a feltett kérdésekre,
  13. a tagság nyilvántartása,
  14. az Egyesület határozatainak, szervezeti iratainak nyilvántartása, könyveinek vezetése,
  15. az Egyesület működésével kapcsolatos iratok irattárazása, őrzése,
  16. levezető elnök hiányában vezeti a Közgyűlést, továbbá a Vezetőség üléseit;
  17. a Vezetőség ülései közötti időszakban intézkedik a halaszthatatlan ügyekben;
  18. szükség szerint összehívja a Vezetőséget;
  19. a Vezetőség tagjainak megbízást ad az egyes célfeladatok elvégzésére;
  20. ellenőrzi a jogszabályok és az Alapszabály megtartását;

valamint a vezető szerv határozatainak végrehajtását és tisztségviselők működését;

  1. éves beszámoló tervezetet készít, és jóváhagyás céljából az Elnökség majd a Közgyűlés elé terjeszti;
  2. az Egyesület Közgyűlésének és a Vezetőségnek a határozatairól olyan nyilvántartást vezet a Határozatok Könyvében a 6.1.10. pont szerint, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható
  3. a Közgyűlés és a Vezetőség határozatait az Alapszabály IV.6.1.10., IV.6.2.4. és IV.6.2.7. pontjaiban részletezett módon közli az érintettekkel;
  4. ha ez mások vagy az Egyesület jogát vagy jogos érdekét nem sérti vagy veszélyezteti,

a Közgyűlés és a Vezetőség által meghozott határozatokat, valamint az Egyesület

beszámolóit az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza.

  1. munkáltatói jogot gyakorol az Egyesület munkavállalói felett,
  2. esetenként 300.000.- azaz Háromszázezer Ft-ot meg nem haladó ügyekben utalványoz,
  3. rendelkezik az Egyesület bankszámlája felett a 2. pontban részletezettek szerint,
  4. dönt az Egyesületnek a tagsággal való bármilyen célú kapcsolattartásának kérdéseiről, engedélyezéséről,
  5. az Elnök kezdeményezheti a vezetőségi tag visszahívását.

V.1.2. Az elnök munkáját az elnökhelyettes és Titkár segíti. Az elnök az elnökhelyettessel és titkárral elnöki megbeszéléseket, a kizárólagos elnöki hatáskörbe nem tartozó elnöki operatív ügyeket az elnök, elnökhelyettes, titkár megosztva végzik az elnök irányításával, az elnök önálló képviseleti jogát nem sérve.

V.1.3. Ingyenes vagyonátadásról, támogatás odaítéléséről az Elnök nem jogosult dönteni.

A munkájáról, döntéseiről az elnök a soron következő vezetőségi ülésen beszámol a Vezetőségnek.

  1. 1.2. Az Elnök tevékenységére az Egyesület SZMSZ-nek V.3. pont szerinti előírásai vonatkoznak.
  2. 2. Az Elnökhelyettes

Amennyiben az elnök nem pszichodráma pszichoterapeuta, akkor elnökhelyettesnek csak olyan személy választható, aki pszichodráma pszichoterapeuta.

Az elnök feladat- és hatáskörét – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes látja el. Az elnökhelyettes mindazon feladatokban intézkedésre jogosult, amelyek az elnök hatáskörébe vagy feladatkörébe tartoznak.

Az elnökhelyettes végzett tevékenységéről az elnöknek köteles beszámolni.

Az Elnökhelyettes működésének szabályait az SZMSZ tartalmazza.

  1. 3. A Titkár

Az elnök tehermentesítése céljából az Elnök feladati közül az V.1.1. 21-25. pontjaiban foglaltak az Egyesület Titkárára telepíthetők az Elnök  Elnökség döntése alapján.

Az Egyesület Titkára az Egyesület Elnökével egyetértésben folyamatosan vezeti az Egyesület adminisztratív munkáját.  Tevékenységére az Egyesület működési előírásai vonatkoznak. Az Egyesület Titkárát akadályoztatása esetén a Vezetőség által választott vezetőségi tag helyettesíti.

A titkár további feladatai:

  1. operatív és adminisztratív ügyekben képviseli az Egyesületet az elnök utasítása alapján,
  2. az elnök konzultánsaként működik,
  3. az elnök akadályoztatása esetén vezetheti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését,
  4. az elnök távollétében a Vezetőségi üléseket levezetheti,
  5. tájékoztatja az egyesületi tagokat az Egyesület munkájáról,
  6. az Elnökség munkáját operatívan és a nyilvántartások vezetésével segíti,
  7. kapcsolatot tart az Egyesület külső megbízottaival,
  8. ellátja az elnök, az Elnökség vagy a Vezetőség által ráruházott feladatokat,
  9. kezeli az Egyesület pénztárát, amennyiben az Egyesület nem választ pénztárost,
  10. a VII.2. pont szerint rendelkezik az egyesület bankszámlái felett az Elnökkel.

 

VI.

Az Egyesület működése és gazdálkodása

  1. 1. Az Egyesület mint civil szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.
  2. 2. Az Egyesület a tagdíjaiból, a részére juttatott támogató befizetésekből, pályázati támogatásokból és esetleges egyéb jövedelmekből gazdálkodik. Az egyesület bevételeit a 2011. évi CLXXV. törvény 19. § (1) bekezdés szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a 19. § (2) bekezdés szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. Az egyesület a 19. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti költségeit, ráfordításait (kiadásait) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani.

A gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe. Az egyesület működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak.

Az egyesületnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. Az egyesült nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.

  1. 3. A tagdíj összegét, befizetésének módját a Közgyűlés határozza meg. A tagok tagdíjbefizetéseiről a Vezetőség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok az Egyesület tartozásaiért a tagdíj megfizetésén túl saját vagyonukkal nem felelnek.
  2. 4. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  3. 5. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.
  4. 6. Az Egyesület befektetési tevékenységet végezhet a Vezetőség döntései alapján. A befektetési tevékenység végzéséhez befektetési szabályzatot készít, a befektetésekről a Közgyűlést tájékoztatja. Befektetési tevékenységet az Egyesület csak a céljainak és tevékenységének megvalósulását nem veszélyeztető módon végezhet.
  5. 7. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
  6. 8. Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

  1. 9. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
  2. 10. Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
  3. 11. Az egyesület köteles a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta, ezen kötelezettségének az egyesület a bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget. A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni. Ha az egyesület saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. A közhasznú szervezet beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.

  1. 12. Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.
  2. 13. Az egyesület működése felett az ügyészség – az e törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel – az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

 

VII.

Az Egyesület képviselete

VII. 1. Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli.

VII.2. Akadályoztatása esetén az Elnököt az Elnökhelyettes önállóan vagy a titkár egy főállású ügyintézővel együtt helyettesíti.

VII. 3. Az Egyesület nevében az Elnök önállóan jogosult aláírásra.

A bankszámla feletti rendelkezésre az Egyesület az alábbiak szerint jogosult:

  • az Elnök önállóan
  • az Elnök akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes vagy a Titkár egy főállású ügyintézővel együttes aláírással.

 

VIII.

Az Egyesület megszűnése

VIII. 1. Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés más egyesülettel való egyesülését kimondja.

VIII. 2. Megszűnik továbbá az Egyesület, ha a) a Közgyűlés feloszlását kimondja, b) a bíróság feloszlatja, illetőleg c)  törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését, valamint d) ha fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik. Ezen esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg.

Az a) pontban foglalt esetben végelszámolási eljárást, a b)-d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.

A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

VIII. 3. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése után a fennmaradó vagyont a nyilvántartó bíróság által kijelölt, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

VIII. 4. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

 

IX.

Egyéb

Az Egyesület pártoktól független; közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, politikai szervezeteknek, pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, és tőlük támogatást nem fogad el. Az Egyesület nem állít, és nem ajánl országgyűlési, megyei és önkormányzati képviselőjelöltet; politikai tevékenységet a jövőben sem folytat.

Az Egyesület közleményeit, hirdetéseit a www.pszichodrama.hu honlapján teszi közzé.

A Közgyűlés, Vezetőség döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület honlapján közzéteszi, amennyiben a kifüggesztés személyes adat sérelmével nem jár.

A Közgyűlés az Egyesület  honlapján nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak  igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi és közhasznú beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

 

X.

Záró rendelkezések

  1. 1. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013.évi V. törvény, egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései, valamint az Egyesület mindenkor hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata, egyéb belső szabályzatai és működési előírásai megfelelően irányadók.
  2. 2. Az Egyesület jelen egységes szerkezetű Alapszabályát és az 1/2018. sz. Alapszabály módosítást a Közgyűlés Budapesten, 2018. április 17. napján kelt határozattal jóváhagyta.
  3. 3. Az Egyesület Alapszabályát a nyilvántartást vezető Törvényszéknek az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.

Budapest, 2018. április 17.

Az Alapszabály jelen egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály- és módosításai alapján hatályos tartalmának. 

Baják Gábor

a Magyar Pszichodráma Egyesület elnöke

[1] közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;